Katonai alapismeretekből is lehet érettségizni

A Nemzeti alaptantervben megjelent a honvédelmi ismeretek kötelező oktatása, folytatódik és szélesedik a "Katona-suli"...

  • MTI

A Nemzeti alaptantervben megjelent a honvédelmi ismeretek kötelező oktatása, folytatódik és szélesedik a "Katona-suli" program, a civil szakközépiskolákban pedig katonai ismeretek elnevezéssel a tanrend részeként, fakultatív érettségi tantárgyként szerepel - közölte a honvédelmi miniszter pénteken Kőszegen.

A most induló katonai középiskolába tízszeres, a tisztképzésre pedig hat-nyolcszoros a túljelentkezés. A középfokú nyelvvizsgával, jeles érettségivel rendelkezők, kiváló fizikai pszichikai adottságú gyerekek között lehet válogatni - mondta.

Szólt arról is, hogy a honvédelmi ismeretek kötelező oktatásának formáit, a honvédelmi nap megrendezésétől a honvédelmi szakkörök működéséig az oktatási szakembereknek kell kidolgozniuk. 

Hende Csaba arról is tájékoztatott, hogy az idei tanévben Debrecenben elkezdődik a képzés az első katonai középiskolában. A bentlakásos, katonai nevelést nyújtó intézményben a hivatásos katonai pályára, tiszti és altiszti pályára készítik fel a fiatalokat. Átalakították a tiszti rendfokozat alatti - korábban tiszthelyettesi - képzési rendszert is, és felállították az altiszteket képző intézményt Szentendrén. 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.