Még nincs döntés a témában - ezt mondta a tanév rendjének változásáról Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
A tanév rendjének változása „erős diszkusszió” tárgya, még nincs döntés a témában – jelentette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Inforádióban kedd este. Nyilatkozatával megerősítette azt a hírt, amely szerint napirenden van a tanév meghosszabbítása - írja a Népszava.
A lap kiemeli: Kásler nyilatkozata azért is figyelemre méltó, mert állításával saját tárcáját cáfolta: az Emmi kedden közleményt adott ki arról, hogy a tárca nem tervez változtatást a tanév hosszát illetően.
Kedden írta meg a Népszava, hogy értesüléseik szerint jövőre akár két héttel is tovább kell majd várniuk az általános iskolásoknak a nyári szünidőre, a kormány ugyanis megvalósítaná azt a régóta dédelgetett tervét, hogy tábori vagy "táborszerű" foglalkozásokkal hosszabbítsa meg a tanévet.
A lap úgy tudja, erről már kormánydöntés is született, a bejelentéssel azonban várni akarnak az idei tanév lezárásáig. Tavaly júniusban Palkovics László oktatási államtitkár és Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár is úgy nyilatkozott: a kormány elképzelései között szerepel, hogy iskolai táborokkal hosszabbítsák meg a tanévet. A bevezetés dátumáról akkor még nem esett szó. Az intézkedés szükségességét szülői panaszokkal indokolták: Maruzsa az InfoRádióban beszélt arról, gyakran felmerül a probléma, hogy túl hosszú a nyári szünet, a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel.
Reagált a minisztérium: nem lesz rövidebb a nyári szünet
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden cáfolta, hogy jövőre meghosszabbítanák a tanévet. Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben írták, a " Népszava ma megjelent, Újra napirenden a tanév meghosszabbítása című cikkében leírtak nem igazak". A tanév rendje változatlan, a tárca nem tervez változtatást a tanév hosszát illetően - rögzítették.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
