Kacsákra cseréltette a nemi szervek ábráit egy bioszkönyvben a török kormány

Már az általános iskolai tananyagot sem kímélik a török kormány iszlamizációs törekvései: a hatodikosoknak szánt biológia-tankönyvből száműzték a nemi életre vonatkozó képeket, és helyettük ártatlanabb ábrákkal, például kiskacsákkal, jegesmedvékkel vagy éppen egy újszülöttet tartó nőalakkal illusztrálták az emberi szaporodást - számolt be szerdán internetes oldalán a Hürriyet című török lap.

  • MTI
Shutterstock

Az újság által megkérdezett Abdullah Tunali gyermekpszichológus sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a "szüzesség" vagy a "mell" szavakat is száműzték a könyvből. 

"Korábban, a gyerekek egészséges fejlődésével összhangban ugyanúgy magyarázták el a nemi szervek egyes részeit, mint a szív vagy a vesék esetén. Idén azonban a kormány által elvárt erkölcsi irányvonal mentén jelentősen cenzúrázták a hatodikos diákoknak szánt tananyagot" - fejtette ki Tunali, aki korábban a tanárok szakszervezetének egyik képviselője volt.

Ahmet Zefir, az isztambuli Marmara Egyetem biológiaprofesszora ugyancsak elítélte az intézkedést, amely szerinte többet árt a gyerekeknek, mint amennyit használ. 

A Recep Tayyip Erdogan vezette iszlamista-konzervatív vezetést régóta azzal vádolják ellenfelei, hogy a török társadalom iszlamizációjára törekszik. 

Nem ez az első, az iszlám erkölcsi előírásait szem előtt tartó kormányzati intézkedés, amely az oktatási intézményeket érinti: szeptemberben Ankara engedélyezte a középiskolák diákjainak, hogy ha akarnak, az iszlám vallás előírásai szerint fátylat viselhessenek. A török kormány emellett betiltotta a tetoválást vagy a piercing viselését, a középiskolás lányok pedig nem sminkelhetik magukat az óraközi szünetekben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.