Tényleg "csak" 15 ezer forintba kerül diákonként a tanévkezdés?

Iskolásonként 15 300 forint volt az iskoláztatási költség tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt összesítése szerint.

  • MTI
Fazekas István

A 2016. augusztusi és szeptemberi adatok alapján az egy iskolásra jutó iskoláztatási kiadások legjelentősebb tételét a tankönyvek és jegyzetek jelentették 11 303 forint értékben. A tanévkezdéskor nem halasztató, azonnal jelentkező kiadások közül a második legjelentősebb a ruhákra és cipőkre költött - átlagosan 9050 forintos - összeg volt. 

Iskolai étkeztetésre 7192 forint, tanszerekre és írószerekre 5651 forint ment el. Oktatási költségekre, osztálypénzre, magántanárra iskolásonként 4578 forintot, táskára 4584 forintot, sportszerekre és hangszerekre 3494 forintot költöttek a szülők tavaly a KSH adatai szerint. 

Több százezres kiadást is jelenthet a tanévkezdés, sokan hitelt vesznek fel

Évről évre több család kényszerül hitel felvételére az őszi iskolakezdés előtt, az egyetem elkezdése több százezres kiadást is jelenthet.

A csaknem másfél millió iskolás 30 százaléka kedvezményesen, 31 százaléka ingyenesen kapott iskolai étkeztetést, 696 ezren pedig ingyenesen kapták a tankönyveket - olvasható az összefoglalóban. 

A KSH tavalyi összefoglalója szerint 2015-ben a tanévkezdés hónapjaiban, augusztusban és szeptemberben iskoláztatással kapcsolatos kiadások gyermekenként elérték a 19 600 forintot.

Megvan, mikor kapják meg a szülők a családi pótlékot és a gyest

Korábban megérkeznek a családokhoz a szeptemberi támogatások: a családi pótlék, a gyermekvédelmi segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) - jelentette be az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Novák Katalin ismertetése szerint az iskolakezdés és az azzal járó kiadások miatt a családtámogatásokat hétfőn utalják el, míg a posta kedden kézbesíti az ellátásokat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.