KIM: csak a hajdú-bihari kormányhivatal kért e-mail címet a tanároktól

Csak a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kért igazgatókat arra - az érettségi megszervezéséhez -, hogy küldjenek...

  • MTI

Csak a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kért igazgatókat arra - az érettségi megszervezéséhez -, hogy küldjenek adatot az intézményükben foglalkoztatott pedagógusok elérhetőségéről; az adatszolgáltatás önkéntes - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a múlt héten közleményben tudatta: jogsértőnek tartja, hogy a megyei kormányhivatalok az érettségit szervező középiskolák igazgatóit arra kérték, küldjék meg számukra az adott iskolában foglalkoztatott pedagógusok személyes e-mail címeit.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a PSZ közlésére úgy reagált: a KIM nem utasította ilyen adatkérésre a kormányhivatalok vezetőit. A tárca tájékoztatott ugyanakkor arról is, felvette a kapcsolatot a kormányhivatalokkal, hogy információt kérjen arról: történt-e valahol az érettségit szervező iskolák pedagógusainak e-mail címeire vonatkozó adatkérés.

Utóbbival kapcsolatban a KIM szerdán azt közölte, hogy csak a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal oktatási főosztálya - az érvényben lévő jogszabályok értelmében, a közoktatási feladatainak ellátáshoz, jelesül az érettségi megszervezéséhez - kérte az intézményvezetőket a náluk foglalkoztatott pedagógusok elérhetőségeiről történő információszolgáltatására.

Az adatszolgáltatás - az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel - önkéntes - hangsúlyozta a tárca, hozzátéve, hogy az így beérkező elektronikus elérhetőségek kezelése során az oktatási főosztály az említett jogszabály rendelkezéseinek megfelelően jár el. A KIM megerősítette: a minisztérium nem utasította ilyen adatkérésre a kormányhivatalokat.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.