A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja a jövő évi büdzsét és azt, hogy további forrásokat...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja a jövő évi büdzsét és azt, hogy további forrásokat vonjanak ki a közoktatásból. A szakszervezet a honlapján közzétett összegzésben álláspontját indokolva kiemelte: a fogyó gyereklétszám miatt a teljesítménymutató finanszírozása kevesebb forrást jelent a fenntartók számára.
A teljesítményfinanszírozás fajlagos összege az idén változatlan maradt, az a bevezetéskor kétszázezer forinttal magasabb volt, de - mint írták - akkor is csak a 2005. évi normatívák által számított összeg 38-88 százalékát jelentette.
A PSZ szerint az önkormányzatokra a fenntartás nagyobb része hárul, s újabb feladatmegszűnések, összevonások, elbocsátások várhatók. A szakszervezet érthetetlen tartja, hogy a köznevelésről szóló törvénytervezet által sugallt változtatások iránya, költségvetési fedezete sem jelenik meg a jelenlegi büdzsétervezetben.
Kitértek arra is, hogy 2007 óta nem emelik a közalkalmazotti bértáblában szereplő összegeket, szerintük a közszférára a hárítja a kormány a válság terheit. A szakszervezet hozzátette: a kormány által tervezett 92 ezer forintos bérminimum és 108 ezer forintos garantált bérminimum a bértábla A-E osztálya 70 fizetési fokozatából 61-ben azonos lesz, és ez újabb bérfeszültséget fog okozni.
Mint írták, a szuperbruttó és az adójóváírás tervezett kiemelése miatt a 213 ezer forintnál kevesebbet keresők csak bérkompenzáció révén "nem járnak rosszul", azonban az infláció ezzel sem térül meg, vagyis további reálkereset-veszteség éri a közoktatásban dolgozókat.
A szakszervezet felidézte: a PSZ 2010 augusztusában elfogadott, a pedagógus-életpályára vonatkozó javaslatának a döntő eleme volt, hogy a ciklusban évente 10 százalékos jövedelemnövekedés történjen. Hozzátették, hogy ez nem történt meg 2011-ben, és a költségvetés tervezete 2012-re sem tervezi az alapilletmény, az illetménypótlék, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapjának emelését.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
