A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja a jövő évi büdzsét és azt, hogy további forrásokat...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja a jövő évi büdzsét és azt, hogy további forrásokat vonjanak ki a közoktatásból. A szakszervezet a honlapján közzétett összegzésben álláspontját indokolva kiemelte: a fogyó gyereklétszám miatt a teljesítménymutató finanszírozása kevesebb forrást jelent a fenntartók számára.
A teljesítményfinanszírozás fajlagos összege az idén változatlan maradt, az a bevezetéskor kétszázezer forinttal magasabb volt, de - mint írták - akkor is csak a 2005. évi normatívák által számított összeg 38-88 százalékát jelentette.
A PSZ szerint az önkormányzatokra a fenntartás nagyobb része hárul, s újabb feladatmegszűnések, összevonások, elbocsátások várhatók. A szakszervezet érthetetlen tartja, hogy a köznevelésről szóló törvénytervezet által sugallt változtatások iránya, költségvetési fedezete sem jelenik meg a jelenlegi büdzsétervezetben.
Kitértek arra is, hogy 2007 óta nem emelik a közalkalmazotti bértáblában szereplő összegeket, szerintük a közszférára a hárítja a kormány a válság terheit. A szakszervezet hozzátette: a kormány által tervezett 92 ezer forintos bérminimum és 108 ezer forintos garantált bérminimum a bértábla A-E osztálya 70 fizetési fokozatából 61-ben azonos lesz, és ez újabb bérfeszültséget fog okozni.
Mint írták, a szuperbruttó és az adójóváírás tervezett kiemelése miatt a 213 ezer forintnál kevesebbet keresők csak bérkompenzáció révén "nem járnak rosszul", azonban az infláció ezzel sem térül meg, vagyis további reálkereset-veszteség éri a közoktatásban dolgozókat.
A szakszervezet felidézte: a PSZ 2010 augusztusában elfogadott, a pedagógus-életpályára vonatkozó javaslatának a döntő eleme volt, hogy a ciklusban évente 10 százalékos jövedelemnövekedés történjen. Hozzátették, hogy ez nem történt meg 2011-ben, és a költségvetés tervezete 2012-re sem tervezi az alapilletmény, az illetménypótlék, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapjának emelését.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
