Jövőre még rosszabbul járnak a pedagógusok a PDSZ szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja a jövő évi büdzsét és azt, hogy további forrásokat...

  • MTI

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja a jövő évi büdzsét és azt, hogy további forrásokat vonjanak ki a közoktatásból. A szakszervezet a honlapján közzétett összegzésben álláspontját indokolva kiemelte: a fogyó gyereklétszám miatt a teljesítménymutató finanszírozása kevesebb forrást jelent a fenntartók számára. 

Túry Gergely

A teljesítményfinanszírozás fajlagos összege az idén változatlan maradt, az a bevezetéskor kétszázezer forinttal magasabb volt, de - mint írták - akkor is csak a 2005. évi normatívák által számított összeg 38-88 százalékát jelentette.

A PSZ szerint az önkormányzatokra a fenntartás nagyobb része hárul, s újabb feladatmegszűnések, összevonások, elbocsátások várhatók. A szakszervezet érthetetlen tartja, hogy a köznevelésről szóló törvénytervezet által sugallt változtatások iránya, költségvetési fedezete sem jelenik meg a jelenlegi büdzsétervezetben. 

Kitértek arra is, hogy 2007 óta nem emelik a közalkalmazotti bértáblában szereplő összegeket, szerintük a közszférára a hárítja a kormány a válság terheit. A szakszervezet hozzátette: a kormány által tervezett 92 ezer forintos bérminimum és 108 ezer forintos garantált bérminimum a bértábla A-E osztálya 70 fizetési fokozatából 61-ben azonos lesz, és ez újabb bérfeszültséget fog okozni.

Mint írták, a szuperbruttó és az adójóváírás tervezett kiemelése miatt a 213 ezer forintnál kevesebbet keresők csak bérkompenzáció révén "nem járnak rosszul", azonban az infláció ezzel sem térül meg, vagyis további reálkereset-veszteség éri a közoktatásban dolgozókat.

A szakszervezet felidézte: a PSZ 2010 augusztusában elfogadott, a pedagógus-életpályára vonatkozó javaslatának a döntő eleme volt, hogy a ciklusban évente 10 százalékos jövedelemnövekedés történjen. Hozzátették, hogy ez nem történt meg 2011-ben, és a költségvetés tervezete 2012-re sem tervezi az alapilletmény, az illetménypótlék, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapjának emelését.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.