Néhány éven belül kiderül, hány tunya diák tanul a magyarországi általános és középiskolákban, jön ugyanis a "nemzeti fittségi teszt". Több mint egymillió 100 ezer tanulóra vár testsúly- és testzsírmérés, fekvőtámasz, felülés és távolugrás.
Ezentúl egyetlen diák sem ússza majd meg a fekvőtámaszt, a futást és a felülést - hamarosan az összes általános és középiskolás fittségét és fizikai állapotát tesztelik majd, az eredményekről pedig országos adatbázist is készítenek.
Az erőforrás-minisztérium már 2013-ban kötelezővé tette a diákok éves állapotfelmérését, tavaly májusban az összes közoktatási intézményben vizsgálni kellett a tanulók állóképességét, erőnlétét, de a testnevelőtanárokra bízták, milyen módszert használnak - az Oktatási Hivatal csak ajánlott néhányat, például a Cooper-tesztet, a Hungarofitet és az Eurofitet -, és az eredményeket sem összesítették.
Jön a nemzeti fittségi teszt
Néhány éven belül azonban kiderülhet, hány túlsúlyos, rossz fizikumú gyerek tanul az iskolákban - a Magyar Diáksport Szövetség kormányzati és uniós forrásból kidolgozta a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet, a NETFIT-et, amelynek az eredményeiből országos adatbázist hoznak létre.
A Magyar Diáksport Szövetség az eduline kérdésére azt közölte: még tárgyalnak arról, hogy a következő tanévekben milyen időszakban végzik majd a felmérést, amelyekre négy-nyolc tanórát kell majd szánniuk a pedagógusoknak.
A testnevelőtanároknak egyébként az adatokat is elemezniük kell, mi több, "meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából ‒ elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között ‒ szükséges intézkedéseket" - olvasható a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet módosításának tervezetéből, amelyet március közepéig lehet véleményezni.
A fejük búbjától a kislábujjukig
A diákokat - kis túlzással - a fejük búbjától a kislábujjukig megvizsgálják majd. Mérni fogják a tanulók testsúlyát, testtömegindexét, testzsírszázalékát, de tesztelik az állóképességüket, hajlékonyságukat és a vázizom fittségét is.
Lesz ingafutás, törzsemelés, hasizomgyakorlat, ütemezett fekvőtámasz, helyből távolugrás, és még a "kézi szorítóerőt" is mérik majd, ahogy lesz "hajlékonysági teszt" is, amellyel a tanulók "térdhajlító izmainak nyújthatóságáról és a csípőízületi mozgásterjedelemről" kapnak részletes információt a pedagógusok.
Több iskolában már a 2014/2015-ös tanévben NETFIT-tel mérhetik fel a diákok fittségét, de addig nem teszik kötelezővé a tesztet, amíg az összes intézmény nem kapja meg a felméréshez szükséges eszközcsomagot és az adatok feldolgozására szolgáló informatikai hátteret. A pedagógusok továbbképzése februárban már elindult, összesen 7200 tanítónak és tanárnak kell elsajátítania a tesztelés módszertanát.
Az már most biztos, hogy a felmérés eredménye miatt egyetlen diák sem kap majd egyest, a teljesítményüket ugyanis a nemhez és életkorhoz igazodó "egészségsztenderdekhez" viszonyítják majd. Ezek olyan minimális értékeket jelölnek, amelyeket teljesítve a tanulók nagyobb eséllyel lesznek védettek az ülő életmóddal, a fizikai inaktivitással összefüggő betegségek rizikófaktoraival szemben.
Azt ráadásul a felmérés kidolgozói is kiemelik, hogy minden tanuló máshogy reagál a rendszeres edzésre, ahogy az sem mindegy, kinek hány testnevelésórája van egy héten - és hogy a folyosón kell-e szaladgálnia negyvenöt percig, vagy egy felszerelt testnevelésteremben próbálhatja ki magát a különböző sportágakban. A mindennapos testneveléssel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
