Január 15-éig eldől, sztrájkolnak a pedagógusok vagy sikerül megegyezniük a kormányzattal.
Január 15-éig eldől, sztrájkolnak a pedagógusok vagy sikerül megegyezniük a kormányzattal. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pénteken, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az érdekvédelmi szervezetek nem állnak fel a tárgyalóasztaltól addig, amíg úgy látják, van értelmük a tárgyalásoknak.
A PDSZ elnöke megemlítette: a szakszervezetek állítják, hogy a közoktatás alkalmazottjai sztrájk idején nem kötelezhetők az elégséges szolgáltatásokra, de az őket felügyelő minisztérium ezt vitatja. A fővárosi munkaügyi bíróság 15 napon belül hoz jogerős ítéletet ez ügyben, a legkésőbb január elejéig várható döntés - jegyezte meg.
Mendrey László közlése szerint a tárgyalásokon nem történt elmozdulás az iskolák államosításának elhalasztására vonatkozóan, ezért beadványt írtak a parlamenti képviselőknek, hogy a kérdésben forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Hozzátette, a kormányzat ugyanakkor azt kommunikálja, hogy akadálymentesen zajlik az átadás-átvétel folyamata, azonban értesüléseik szerint a rohammunka jellemző ezen a területen.
Kitért arra, hogy ugyanígy az életpályamodell és a pedagógus-béremelés ügyében sem jutottak előbbre, és véleménye szerint az új típusú munkaidő-szervezés megemelt terhelést jelent majd a tanároknak az eddigi heti 51 órás munkaidejükhöz képest.
Közölte: egyelőre nincs megállapodás a munkaidő-számításban, mert a pedagógusok kötelező óraszámát ugyan "általában" 22 órában határozzák meg, de ettől tankerületenként, iskolánként eltérések lehetnek. A húszszázalékos béremelés terén sincs eredmény, a tárgyalások során pedig Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt mondta, ebben nem kompetens - jegyezte meg a szakszervezeti vezető.
A tárgyalások eredményeként értékelte, hogy a tanároknak a heti 32 órát nem feltétlenül kell az iskolában tölteniük, ez az igazgató döntésétől függ, valamint azt, hogy az igazgatók visszakapnak bizonyos jogköröket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
