Ismét felelősségre vonták az államot: a leszakadóknak nem marad semmi esélyük az életben

Ismét jogellenes elkülönítés tényét állapította meg egy bírósági döntés. És persze újra a kormányzati szerveket tette ezért felelőssé. Egyre nagyobb gond a szegregáció, a leszakadóknak pedig semmi esélyük az életben, még egy szakmát sem tudnak megszerezni.

  • Eduline
pixabay.com

Az Egri Törvényszék tegnapi, nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, és kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba – erről a Roma Sajtóközpont számolt be.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2010-ben indított pert az Európai Roma Jogok Központjával együtt azért, mert a megyében 98 százalékban roma gyerekek kerültek a speciális iskolákba, osztályokba.

A gyanú szerint tehát a roma tanulókat úgy akarták elkülöníteni társaiktól, hogy fogyatékossá minősítették őket. Ezért pedig a mostani ítélet szerint az EMMI és a Klik is felelős.

Bár a kormány hivatalos álláspontja szerint küzdenek a szegregáció ellen, több döntésükkel is elősegítik az elkülönítést, ami végső soron teljes lemaradásukat eredményezi.

Nemrég 63 gyöngyöspatai roma tanuló beperelte a Kliket, az önkormányzatot és a volt iskolájukat azért, mert korábban jogellenesen különítették el őket nem cigány társaiktól, és sokkal rosszabb minőségű oktatást kaptak. Ez végső soron azt eredményezte, hogy többségük még egy szakiskolát sem tudott elvégezni, ugyanis alapvető készségeket nem tanítottak meg nekik. A jogellenes elkülönítés tényét a Kúria éppen egy éve mondta ki.

Pár napja az Európai Bizottság országjelentésének bemutatóján hangzott el, hogy az országban egyre nagyobb gond a szegregáció, aminek a szabad iskolaválasztásnak is köze van. Ugyanis a jómódú szülők elviszik távolabbi, jobb színvonalat nyújtó intézménybe a gyerekeiket.

Erre erősít rá az egyházi fenntartású iskolák növekvő száma. Nemrég Lázár János is amellett szólalt fel, hogy még jobban erősíteni kell az egyházi szerepvállalást az intézmények fenntartását illetően. Ugyanakkor az egyházi iskolák azt vesznek fel, akit akarnak, ez pedig melegágya a szegregációnak.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.