Ismét felelősségre vonták az államot: a leszakadóknak nem marad semmi esélyük az életben

Ismét jogellenes elkülönítés tényét állapította meg egy bírósági döntés. És persze újra a kormányzati szerveket tette ezért felelőssé. Egyre nagyobb gond a szegregáció, a leszakadóknak pedig semmi esélyük az életben, még egy szakmát sem tudnak megszerezni.

  • Eduline
pixabay.com

Az Egri Törvényszék tegnapi, nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, és kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba – erről a Roma Sajtóközpont számolt be.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2010-ben indított pert az Európai Roma Jogok Központjával együtt azért, mert a megyében 98 százalékban roma gyerekek kerültek a speciális iskolákba, osztályokba.

A gyanú szerint tehát a roma tanulókat úgy akarták elkülöníteni társaiktól, hogy fogyatékossá minősítették őket. Ezért pedig a mostani ítélet szerint az EMMI és a Klik is felelős.

Bár a kormány hivatalos álláspontja szerint küzdenek a szegregáció ellen, több döntésükkel is elősegítik az elkülönítést, ami végső soron teljes lemaradásukat eredményezi.

Nemrég 63 gyöngyöspatai roma tanuló beperelte a Kliket, az önkormányzatot és a volt iskolájukat azért, mert korábban jogellenesen különítették el őket nem cigány társaiktól, és sokkal rosszabb minőségű oktatást kaptak. Ez végső soron azt eredményezte, hogy többségük még egy szakiskolát sem tudott elvégezni, ugyanis alapvető készségeket nem tanítottak meg nekik. A jogellenes elkülönítés tényét a Kúria éppen egy éve mondta ki.

Pár napja az Európai Bizottság országjelentésének bemutatóján hangzott el, hogy az országban egyre nagyobb gond a szegregáció, aminek a szabad iskolaválasztásnak is köze van. Ugyanis a jómódú szülők elviszik távolabbi, jobb színvonalat nyújtó intézménybe a gyerekeiket.

Erre erősít rá az egyházi fenntartású iskolák növekvő száma. Nemrég Lázár János is amellett szólalt fel, hogy még jobban erősíteni kell az egyházi szerepvállalást az intézmények fenntartását illetően. Ugyanakkor az egyházi iskolák azt vesznek fel, akit akarnak, ez pedig melegágya a szegregációnak.

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.