Ismét jogellenes elkülönítés tényét állapította meg egy bírósági döntés. És persze újra a kormányzati szerveket tette ezért felelőssé. Egyre nagyobb gond a szegregáció, a leszakadóknak pedig semmi esélyük az életben, még egy szakmát sem tudnak megszerezni.
Az Egri Törvényszék tegnapi, nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, és kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba – erről a Roma Sajtóközpont számolt be.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2010-ben indított pert az Európai Roma Jogok Központjával együtt azért, mert a megyében 98 százalékban roma gyerekek kerültek a speciális iskolákba, osztályokba.
A gyanú szerint tehát a roma tanulókat úgy akarták elkülöníteni társaiktól, hogy fogyatékossá minősítették őket. Ezért pedig a mostani ítélet szerint az EMMI és a Klik is felelős.
Bár a kormány hivatalos álláspontja szerint küzdenek a szegregáció ellen, több döntésükkel is elősegítik az elkülönítést, ami végső soron teljes lemaradásukat eredményezi.
Nemrég 63 gyöngyöspatai roma tanuló beperelte a Kliket, az önkormányzatot és a volt iskolájukat azért, mert korábban jogellenesen különítették el őket nem cigány társaiktól, és sokkal rosszabb minőségű oktatást kaptak. Ez végső soron azt eredményezte, hogy többségük még egy szakiskolát sem tudott elvégezni, ugyanis alapvető készségeket nem tanítottak meg nekik. A jogellenes elkülönítés tényét a Kúria éppen egy éve mondta ki.
Pár napja az Európai Bizottság országjelentésének bemutatóján hangzott el, hogy az országban egyre nagyobb gond a szegregáció, aminek a szabad iskolaválasztásnak is köze van. Ugyanis a jómódú szülők elviszik távolabbi, jobb színvonalat nyújtó intézménybe a gyerekeiket.
Erre erősít rá az egyházi fenntartású iskolák növekvő száma. Nemrég Lázár János is amellett szólalt fel, hogy még jobban erősíteni kell az egyházi szerepvállalást az intézmények fenntartását illetően. Ugyanakkor az egyházi iskolák azt vesznek fel, akit akarnak, ez pedig melegágya a szegregációnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
