Ismét jogellenes elkülönítés tényét állapította meg egy bírósági döntés. És persze újra a kormányzati szerveket tette ezért felelőssé. Egyre nagyobb gond a szegregáció, a leszakadóknak pedig semmi esélyük az életben, még egy szakmát sem tudnak megszerezni.
Az Egri Törvényszék tegnapi, nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, és kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba – erről a Roma Sajtóközpont számolt be.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2010-ben indított pert az Európai Roma Jogok Központjával együtt azért, mert a megyében 98 százalékban roma gyerekek kerültek a speciális iskolákba, osztályokba.
A gyanú szerint tehát a roma tanulókat úgy akarták elkülöníteni társaiktól, hogy fogyatékossá minősítették őket. Ezért pedig a mostani ítélet szerint az EMMI és a Klik is felelős.
Bár a kormány hivatalos álláspontja szerint küzdenek a szegregáció ellen, több döntésükkel is elősegítik az elkülönítést, ami végső soron teljes lemaradásukat eredményezi.
Nemrég 63 gyöngyöspatai roma tanuló beperelte a Kliket, az önkormányzatot és a volt iskolájukat azért, mert korábban jogellenesen különítették el őket nem cigány társaiktól, és sokkal rosszabb minőségű oktatást kaptak. Ez végső soron azt eredményezte, hogy többségük még egy szakiskolát sem tudott elvégezni, ugyanis alapvető készségeket nem tanítottak meg nekik. A jogellenes elkülönítés tényét a Kúria éppen egy éve mondta ki.
Pár napja az Európai Bizottság országjelentésének bemutatóján hangzott el, hogy az országban egyre nagyobb gond a szegregáció, aminek a szabad iskolaválasztásnak is köze van. Ugyanis a jómódú szülők elviszik távolabbi, jobb színvonalat nyújtó intézménybe a gyerekeiket.
Erre erősít rá az egyházi fenntartású iskolák növekvő száma. Nemrég Lázár János is amellett szólalt fel, hogy még jobban erősíteni kell az egyházi szerepvállalást az intézmények fenntartását illetően. Ugyanakkor az egyházi iskolák azt vesznek fel, akit akarnak, ez pedig melegágya a szegregációnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
