Ismét jogellenes elkülönítés tényét állapította meg egy bírósági döntés. És persze újra a kormányzati szerveket tette ezért felelőssé. Egyre nagyobb gond a szegregáció, a leszakadóknak pedig semmi esélyük az életben, még egy szakmát sem tudnak megszerezni.
Az Egri Törvényszék tegnapi, nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, és kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba – erről a Roma Sajtóközpont számolt be.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2010-ben indított pert az Európai Roma Jogok Központjával együtt azért, mert a megyében 98 százalékban roma gyerekek kerültek a speciális iskolákba, osztályokba.
A gyanú szerint tehát a roma tanulókat úgy akarták elkülöníteni társaiktól, hogy fogyatékossá minősítették őket. Ezért pedig a mostani ítélet szerint az EMMI és a Klik is felelős.
Bár a kormány hivatalos álláspontja szerint küzdenek a szegregáció ellen, több döntésükkel is elősegítik az elkülönítést, ami végső soron teljes lemaradásukat eredményezi.
Nemrég 63 gyöngyöspatai roma tanuló beperelte a Kliket, az önkormányzatot és a volt iskolájukat azért, mert korábban jogellenesen különítették el őket nem cigány társaiktól, és sokkal rosszabb minőségű oktatást kaptak. Ez végső soron azt eredményezte, hogy többségük még egy szakiskolát sem tudott elvégezni, ugyanis alapvető készségeket nem tanítottak meg nekik. A jogellenes elkülönítés tényét a Kúria éppen egy éve mondta ki.
Pár napja az Európai Bizottság országjelentésének bemutatóján hangzott el, hogy az országban egyre nagyobb gond a szegregáció, aminek a szabad iskolaválasztásnak is köze van. Ugyanis a jómódú szülők elviszik távolabbi, jobb színvonalat nyújtó intézménybe a gyerekeiket.
Erre erősít rá az egyházi fenntartású iskolák növekvő száma. Nemrég Lázár János is amellett szólalt fel, hogy még jobban erősíteni kell az egyházi szerepvállalást az intézmények fenntartását illetően. Ugyanakkor az egyházi iskolák azt vesznek fel, akit akarnak, ez pedig melegágya a szegregációnak.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
