Indiában a bicikli a lányok számára az iskolába járás záloga

Az indiai Bihár az ország legszegényebb államai közé tartozik, ahol rengeteg lány hagyja el ideje korán az iskolát, ráadásul a bejárás is veszélyekkel jár, ezért az állam bicikliket adott a lányok családjainak.

  • Eduline
AFP / Tauseef Mustafa

Indiában a lányok csak veszélyeket vállalva tudnak utazni a tömegközlekedéssel, kísérő nélkül fennáll a veszélye, hogy támadás éri őket. Bár Bihár államban a buddhizmus a legfőbb vallás, mely elutasítja a kasztrendszert is, valamint a tanítások szerint a nők is elérhetik a megvilágosodást (nirvana), az évezredek során mégis csak a XX. század végén indult meg a nők helyzetének javulása, az egyenlőség tekintetében újabb szemléletek terjednek.

Bihár a Gangesz partjai mentén terül el, tízből kilencen vidéki, falusias környezetben élnek, ahonnan gondot jelent az iskolába járás, sok utazással jár nap nap után. A lányok lemorzsolódás jelentős volt az ezredforduló után is, melyben szerepet játszik a fiatalkori házasság, a szegénység miatt ház körüli munkákban való részvétel, illetve a veszélyes utazás. Egy felmérés szerint minden második lányt zaklattak már az úton, harmadukat követték is, a legsúlyosabb esetekben bántalmazás is történt - Pandzsábban a közelmúltban 6 lányt öntöttek le savval hazafelé menet.

Az iskolákban is éri bántalmazás a lányokat, legkevesebb a harmaduk már tapasztalt kisebb-nagyobb bántalmazást 12-14 éves korában.

A számok javítása érdekében a bihári kormány 2000-2500 rúpiát adott támogatásként közvetlenül a családoknak, akiknek igazolniuk kellett, hogy biciklire költötték az összeget, amivel lányaik iskolába járhatnak - írja a The Telegraph nyomán a Népszabadság. A 2006-ban a 9. és 10. osztályos lányok kaphattak így kerékpárt, két év alatt több mint 160 ezer lány közlekedését tették biztonságosabbá ás olcsóbbá - több szomszédos állam is átvette a gyakorlatot.

A lányokat számos program igyekszik megóvni és az iskolában tartani. Egy futballprogram részeként a csapatkapitányok ellenőrzik, hogy minden lány jár-e rendszeresen iskolába, valamint közsséget is teremtenek számukra.
AFP / Tauseef Mustafa

A fejlődő országokat támogató brit International ­Growth Centre 2013-as felmérése szerint jelentős mértékben csökkent a lányok középiskolai lemorzsolódása, hiszen a legnagyobb problémát az iskolától való távolságot sikerült leküzdeni - általános iskola sok helyen van, de a középiskolák már nagyobb távolságra vannak. Az évek során 32 százalékkal nőtt a beiskolázott lányok száma. A 10, évfolyamot záró vizsgákra 18 százalékkal többen jelentkeztek, 12 százalékkal többen végezték el a lányok közül, mint korábban.

Olyan ütemben javult a helyzet, hogy már tanárból és iskolából is kezd kevés lenni. 2010-ben a programot a fiúkra is kiterjesztették a sok szegény család miatt Bihárban, akik nem tudják megfinanszírozni a napi utazást - számos kerékpárkészítő üzem települt az államba.

Az oktatáshoz való  nagyobb hozzáférés sokat segíthet a szegény sorban élők felzárkóztatásán, azonban a nemi egyenlőség társadalmi formálása egy hosszabb és bonyolultabb folyamat, mellyel küzd a több mint egymilliárd fős lakossággal bíró keleti ország.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.