Ilyen változások várnak a diákokra szeptembertől

Már hat osztályban kell az új kerettantervek szerint tanítani, kísérleti jelleggel bevezetik az új, állami tankönyveket, több diák tesizik mindennap - összegyűjtöttük a következő tanév legfontosabb, diákokat érintő változásait.

  • Eduline
hvg.hu

Több évfolyamon vezetik be az új kerettanterveket

Az új - a Nemzeti Alaptantervhez illő - kerettanterveket a 2013/2014-es tanévtől, felmenő rendszerben vezetik be, így szeptembertől már az 1-2., 5-6., illetve 9-10. évfolyamon kell ezek alapján tanítani. Az új kerettantervben szerepel az 1-8. osztályban, heti egy órában kötelező erkölcstan vagy hit- és erkölcstan. A 2014/2015-ös tanév beosztását itt találjátok.

Az ötödikeseknek heti egy órában dráma és tánc vagy hon- és népismeret órán kell részt venniük, kilencedik évfolyamon pedig a dráma és tánc, illetve a mozgókép és médiaismeret közül választhatnak az iskolák. Az 1-7. osztályosok technika, életvitel és gyakorlat órára is járnak majd, a szakközépiskolák kivételével pedig 10. osztályig kötelező a heti egy óra vizuális kultúra is. 11. osztályban, heti egy órában etikát tanulnak a diákok.

Kerettantervek

Általános iskolák

Négyosztályos gimnáziumok

Hatosztályos gimnáziumok

Nyolcosztályos gimnáziumok

Szakközépiskolák 

A tantervekbe tíz százaléknyi szabadon felhasználható órakeret fért be: az iskolák emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is. Ilyen például a családi életre nevelés, a jelenismeret, a gazdasági és pénzügyi kultúra, az etikus vállalkozói ismeretek, a sakk, a kajak-kenu vagy a túrázás. Az új tantárgyakról itt olvashattok részletesen, a kerettantervekkel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Kötelező tesi mindennap

Ez sem újdonság: a mindennapos testnevelést 2012-ben vezették be, a 2014/2015-ös tanévben az 1-3., az 5-7., illetve a 9-11. osztályban lesz kötelező. Két órát kiváltható diáksportköri tevékenységgel, illetve versenyszerű sportolással, ha a diák rendelkezik egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói sportszerződéssel.

Jönnek az állami tankönyvek

A tankönyvellátást 2014. január 1-jével államosították: az iskolák csak a központilag kiadott tankönyvjegyzékről válaszhatnak, fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként két tankönyv közül. Ráadásul azokon az évfolyamokon, ahol már bevezették az új kerettanterveket - tehát szeptembertől az 1-2., 5-6., illetve 9-10. éfolyamon -, már csak az azoknak megfelelő, állami - az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által fejlesztett, és a Nemzeti Tankönyvtanács által jóváhagyott - tankönyvekből tanulhatnak a diákok. Ezeket kísérleti jelleggel vezetik be, és egy tanév után módosítják őket, a visszajelzések alapján. Az új tankönyvekről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Elindul a tanfelügyelet

Ez inkább a tanárokat érinti majd, a pedagógus munkáját ellenőrző tanfelügyelők ugyanakkor beülhetnek az órákra is. Etikai kódex, Nemzeti Pedagógus Kar - így változik a tanárok élete szeptembertől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.