Ilyen új tantárgyak lesznek az iskolákban: ezekre az órákra minden diáknak járnia kell

Szeptembertől új tantárgyakat is oktatnak az iskolák: kötelező lesz a hit- vagy az erkölcstan, a mindennapos testnevelésórán pedig relaxálni is kell majd. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthetnek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is, mint amilyen a családi életre nevelés vagy a jelenismeret. Mindez felmenő rendszerben valósul majd meg: 2013-ban az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamosokat érintik a változások.

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Erkölcstan/hit- és erkölcstan

Szeptembertől felmenő rendszerben vezetik be az új tantárgyat az első és az ötödik évfolyamon. Alapesetben heti egy erkölcstanóra lesz kötelező, ehelyett lehet választani a felekezeti hit- és erkölcstant.

Elvileg a szülő dönt, azonban nem biztos, hogy indul a család felekezetének megfelelő hittanoktatás: a kormány csak azokat a hittanórákat finanszírozná, amelyre legalább heten jelentkeznek egy osztályból. A diákok meg is bukhatnak majd az új tantárgyból. A kötelező hit- és erkölcstannal kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Testnevelés

A mindennapos testnevelést 2012 szeptemberében vezették be, a következő években felmenő rendszerben építik be a tantervbe. Heti öt óra tesi kötelező, ebből kettőt ki lehet váltani diáksportköri tevékenységgel, a legújabb ötlet szerint a néptánc is beszámítható lenne.

Egy felmérés szerint sok helyen vannak gondok az infrastruktúrával: 457 településen egyáltalán nincs tornaterem, az iskolák több mint tíz százalékában pedig tanárból sincs elég. Erről itt olvashattok, a mindennapos testneveléssel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Ilyenek lesznek az óraszámok a 2013/2014-es tanévben

Általános és szakközépiskolák

Gimnáziumok

Szakiskolák

Relaxáció

A tesiórákon nemcsak sportolni, hanem meditálni is kell majd. Bagdy Emőke pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke, a program egyik kidolgozója szerint a relaxációnak köszönhetően a diákok kevésbé lesznek idegesek, és "egyensúlyba kerülnek". A relaxáció vezetéséhez szükséges továbbképzést eddig kétszázan végezték el. A kötelező iskolai relaxációról itt olvashattok.

Választható tantárgyak: családi élet, pénzügy, sakk

A családi életre nevelés tárgy a "nemek közötti alapvető különbségek" megismertetését és a "termékenységtudatos", "családbarát" szemlélet kialakítását tűzi ki célul. A jelenismeret nevű órán a tanulók az őket körülvevő világról és saját tapasztalataikról beszélgethetnek, a gazdasági és pénzügyi kultúráról szóló órákon pedig a piacgazdaság kialakulásáról és működéséről, az "igazságos elosztásról", a bankszámlákról, hitelekről, befektetésekről is tanulnak majd a diákok. A szabadon választható tantárgyak teljes listáját itt találjátok.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.