Ilyen tankönyvekből tanulnak szeptembertől 1500 iskolában

Szeptembertől 1500 iskolába jutnak el a készülő kísérleti tankönyvek, és mind a tankönyvek, mind a hozzájuk kapcsolódó digitális oktatási tananyagok, kiegészítő feladatok elérhetők lesznek a nemzeti oktatási portálon is - mondta el Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója egy hétfői sajtóbeszélgetésen Budapesten.

  • MTI
Túry Gergely

A főigazgató hozzátette: a programban részt vevő iskolák tanárai augusztus 20-ig minden szóban forgó tankönyvből megkapják tanári példányukat, és ezek elérhetők lesznek elektronikusan is a portálon.

Kaposi József elmondta, hogy a 4,6 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló programban szereplő új tankönyvekből próbaképpen egy évig fognak tanítani az ezt vállaló iskolák, és a könyveket a beérkező észrevételek alapján átdolgozzák, fejlesztik.

"Az új generációs tankönyvek átmentet jelentenek a papíralapú világból a digitális világba" - mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy eddig nem volt ilyen mérvű államilag támogatott tankönyvfejlesztés.

Kaposi József beszámolt arról, hogy jobb, hatékonyabb, gyerekbarát könyveket szeretnének létrehozni, amelyek sok módszertani újdonságot tartalmaznak, interaktívak, jobban motiválnak a tanulásra, így jelentősen eltérnek a megszokott tankönyvektől.

Kérdésre a főigazgató elmondta, hogy az 1-2. évfolyam magyar, matematika, az 5. és 6. évfolyam magyar, matematika, természettudomány, történelem és erkölcstan, valamint a 9-10. évfolyam magyar, matematika, történelem tantárgyak kísérleti tankönyvei készültek el, továbbá a hozzájuk tartozó feladatgyűjtemények és munkafüzetek.

Kojanitz László, az OFI szakmai vezetője elmondta, hogy "a száraz tananyag" helyett inspiráló környezet kialakítása volt a cél, figyelembe vették a korosztályokra jellemző szövegértési szintet, szókincset és tudást is, és a tanulási motivációt is szerették volna erősíteni. A tankönyvek felépítése, illetve a digitális tananyagok tanulóközpontúak, egy-egy téma után interaktív feladatok vannak, tehát az anyag leadása után rögtön mérhető a tudás.

Az új kísérleti tankönyvek fejlesztésénél cél volt a gyerekek motivációjának erősítése a tanulásban, és az is, hogy segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak az óra felépítéséhez. A beszélgetésen elhangzott többek között, hogy az anyanyelv és irodalom tankönyvekben a klasszikus szerzők mellett sok kortárs szerző is helyet kapott, és kísérletet tesznek arra, hogy mozifilmeken keresztül ismertessék és szerettessék meg ezzel a korosztállyal a klasszikus műveket, különböző filmelemzések segítségével.

Németh György tanszékvezető egyetemi tanár, aki a történelemkönyvek megírásában segédkezett, elmondta, a korábban általa olvasott tankönyvek "szamárságokkal, hibákkal vannak tele", ezeket a hibákat korrigálták. Megjegyezte, hogy a kilencedikesek már a Seuso-kincsek történetéről is tanulhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.