30 ezer tanárnak minősítési eljárásban kell részt vennie, több mint 12 ezer pedagógust pedig tanfelügyelők ellenőriznek jövőre. Szeptember 1-jén több tucat iskolában nem indul több gimis osztály. A tanárok fizetése átlagosan 3,5 százalékkal növekszik.
Ennyit keresnek a tanárok szeptembertől
Szeptembertől újra emelkedik a tanárok fizetése, átlagosan 3,5 százalékkal. A megígért béremelés 60 százalékát két évvel ezelőtt kapták meg a pedagógusok. A 2014-ben esedékes után most ismét a teljes béremelés 10 százalékával emelkednek majd a fizetések, amelyet 2016-ban és 2017-ben ugyanilyen mértékű emelés követ. Mi vár a diákokra a következő tanévben?
A 3-5 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanárok bére bruttó 205-206 ezer forint, a 12-14 éves tapasztalattal rendelkezőké pedig bruttó 240 ezer forint lesz. Az azonos kategóriában lévő, egyetemi diplomával rendelkező pedagógusok bruttó 227 ezer, illetve bruttó 264-265 ezer forintos fizetésre számíthatnak. A középfokú végzettségűek bére ugyanakkor csak néhány száz forinttal emelkedik. A fizetések pontos összegét a különböző kategóriákban itt nézhetitek meg.
30 ezer tanárt minősítenek
30 ezren vehetnek részt a 2016-os minősítési eljárásban, és kerülhetnek magasabb fizetési kategóriába 2017. január 1-jétől. Nekik november 30-ig kell feltölteniük a portfóliójukat az erre szolgáló online felületen keresztül.
A portfólió adja az összeredmény 50 százalékát. 20 százalékban számít a munkakör részét képező folalkozás, tanóra megtartása, és ennek értékelése, és 30 százalékban az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó része, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) eredménye.
A portfólióhoz szükség van többek között szakmai önéletrajzra, óratervekre, csoportprofilokra, és a tanár szakmai életútjáról szóló esszére is. A tanári minősítésről és a portfólióról itt olvashattok részletesen.
Így zajlik a tanfelügyelet
2016-ban 11 800 pedagógust, 1800 vezetőt és tíz intézményt ellenőriznek a tanfelügyelők. A - hivatalos nevén - pedagógiai-szakmai ellenőrzésen ötévente egy alkalommal mindenkinek át kell esnie.
A tanfelügyelők mesterpedagógus fokozattal rendelkező tanárok - az ellenőrzés során órát látogatnak, megvizsgálják a különböző dokumentumokat, interjúznak, és elemzik az intézményi önértékelés eredményeit. A tanfelügyeletről itt találtok további részleteket.
80 iskolában szűnik meg a gimnáziumi képzés
Július 1-jétől 300, 2016. július 1-jétől pedig további 50 oktatási intézmény kerül majd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába. Az iskolák szakképzési centrumokba tömörülnek.
Azokban az intézményekben, ahol szakközépiskolai és gimnáziumi oktatás is folyt, az utóbbi megszűnik, de kifutó jelleggel még végigvihetik a gimis osztályokat. Ez összesen 80 vidéki iskolát érint, amelyek közül 31 olyan térségben található, ahol nincs más gimnázium.
A szakképzés átalakításáról itt olvashattok részletesen.
A hónap első napján kezdődik az oktatás
A következő tanévben szeptember 1-jén, kedden kell először iskolába menni. A tanév 181 napos, a nappali tagozatos középiskolákban és szakiskolákban 180 tanítási nap lesz. A 2015/2016-os tanév legfontosabb dátumait itt találjátok. Azt, hogy mely szombatokon kell dolgozni 2015-ben és 2016-ban, itt nézhetitek meg.
Hamarosan radikális változások jönnek
2016. szeptember 1-jétől teljesen átalakulnak a közoktatási intézmények: a szakközépiskolák szakgimnáziumokká válnak, amelyekben az érettségi után két év alatt lehet majd OKJ-s végzettséget szerezni. A szakközépiskolákban (a korábbi szakiskolákban) három év után szakmai vizsgát, további két év tanulással pedig érettségit tehetnek a diákok. A szakiskolákban sajátos nevelési igényű diákokat tanítanak majd. A közoktatás átalakításának részleteit itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
