''Gyerekekre szabott'' megoldást talált egy brit doktorandusz arra, hogyan beszéljen a társadalmi egyenlőtlenségekről és az igazságtalanságokról 10-11 éveseknek.
Mindennapi, mégis különleges módon szemléltette a társadalmi egyenlőtlenségeket 10-11 éves diákoknak egy doktorandusz: más-más színű drazsékat osztott ki közöttük különböző módokon. Egy zseniális videó arról, hogyan lehet megértetni a diákokkal az esélyegyenlőséget.
Agnes Arnold-Forster a The Guardianen írt a tapasztalatairól: szerinte a gyerekek könnyen felismerik az igazságtalan helyzeteket, mégis ritkán beszélgetünk velük ezekről. Ő ezt tette a Brilliant Club nevű nonprofit szervezet által kitalált programban, amely PhD-hallgatókat küld állami iskolákba, hogy kis csoportokban, szemináriumszerűen beszélgessenek a kiemelkedő képességű diákokkal.
A társadalmi igazságosságról, méltányosságról és esélyegyenlőségről szóló szemináriumon a hallgató színes csokoládédrazsékat osztott szét a diákok között. Volt, aki tizenötöt, volt, aki csak egyet kapott - többen örültek vagy szomorkodtak, de volt olyan is, aki szerint egyenlően kellett volna elosztani a drazsékat.
A hallgató ezután arra próbálta ráirányítani a diákok figyelmét: lehet-e olyan eset, amikor az egyenlőtlen elosztás méltányosabb? A diákokat ''felnőttekre'' és ''gyerekekre'' osztotta fel - ekkor arra jutottak, hogy a gyerekeknek több drazsét kell adni, a felnőtteket a munka és a pénz érdekli inkább, és az egyenlő boldogság az igazságos. Ezután a "felnőttek'' pénzt kaptak, amivel megvehették a drazsékat - a diákok szerint viszont ez nem volt igazságos.
Végül mindenki ''felnőtt'' lett, de csak egy részük kapott pénzt: volt olyan diák, aki ezt méltányosnak tartotta, mert feltételezte, hogy ők megdolgoztak a pénzükért, mások szerint azonban meg nem érdemelt előnyt kaptak. Volt, aki szerint így is egyenlően kellene elosztani a drazsékat, de volt, aki azt javasolta, hogy mindenki kapjon minimális számút, akinek pedig van pénze, vásárolhat még hozzá.
Így egy egyszerű példán keresztül beszélgettek a diákok a gyerekkorról, a szülőkről, a saját boldogság feláldozásáról, a munka értékéről, az emberek eltérő szükségleteiről és vágyairól, a szegénységről és a méltányosságról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
