Így lehet 10-11 évesekkel az esélyegyenlőségről beszélgetni

''Gyerekekre szabott'' megoldást talált egy brit doktorandusz arra, hogyan beszéljen a társadalmi egyenlőtlenségekről és az igazságtalanságokról 10-11 éveseknek.

  • Eduline
Shutterstock

Mindennapi, mégis különleges módon szemléltette a társadalmi egyenlőtlenségeket 10-11 éves diákoknak egy doktorandusz: más-más színű drazsékat osztott ki közöttük különböző módokon. Egy zseniális videó arról, hogyan lehet megértetni a diákokkal az esélyegyenlőséget.

Agnes Arnold-Forster a The Guardianen írt a tapasztalatairól: szerinte a gyerekek könnyen felismerik az igazságtalan helyzeteket, mégis ritkán beszélgetünk velük ezekről. Ő ezt tette a Brilliant Club nevű nonprofit szervezet által kitalált programban, amely PhD-hallgatókat küld állami iskolákba, hogy kis csoportokban, szemináriumszerűen beszélgessenek a kiemelkedő képességű diákokkal.

A társadalmi igazságosságról, méltányosságról és esélyegyenlőségről szóló szemináriumon a hallgató színes csokoládédrazsékat osztott szét a diákok között. Volt, aki tizenötöt, volt, aki csak egyet kapott - többen örültek vagy szomorkodtak, de volt olyan is, aki szerint egyenlően kellett volna elosztani a drazsékat.

A hallgató ezután arra próbálta ráirányítani a diákok figyelmét: lehet-e olyan eset, amikor az egyenlőtlen elosztás méltányosabb? A diákokat ''felnőttekre'' és ''gyerekekre'' osztotta fel - ekkor arra jutottak, hogy a gyerekeknek több drazsét kell adni, a felnőtteket a munka és a pénz érdekli inkább, és az egyenlő boldogság az igazságos. Ezután a "felnőttek'' pénzt kaptak, amivel megvehették a drazsékat - a diákok szerint viszont ez nem volt igazságos.

Végül mindenki ''felnőtt'' lett, de csak egy részük kapott pénzt: volt olyan diák, aki ezt méltányosnak tartotta, mert feltételezte, hogy ők megdolgoztak a pénzükért, mások szerint azonban meg nem érdemelt előnyt kaptak. Volt, aki szerint így is egyenlően kellene elosztani a drazsékat, de volt, aki azt javasolta, hogy mindenki kapjon minimális számút, akinek pedig van pénze, vásárolhat még hozzá.

Így egy egyszerű példán keresztül beszélgettek a diákok a gyerekkorról, a szülőkről, a saját boldogság feláldozásáról, a munka értékéről, az emberek eltérő szükségleteiről és vágyairól, a szegénységről és a méltányosságról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.