''Gyerekekre szabott'' megoldást talált egy brit doktorandusz arra, hogyan beszéljen a társadalmi egyenlőtlenségekről és az igazságtalanságokról 10-11 éveseknek.
Mindennapi, mégis különleges módon szemléltette a társadalmi egyenlőtlenségeket 10-11 éves diákoknak egy doktorandusz: más-más színű drazsékat osztott ki közöttük különböző módokon. Egy zseniális videó arról, hogyan lehet megértetni a diákokkal az esélyegyenlőséget.
Agnes Arnold-Forster a The Guardianen írt a tapasztalatairól: szerinte a gyerekek könnyen felismerik az igazságtalan helyzeteket, mégis ritkán beszélgetünk velük ezekről. Ő ezt tette a Brilliant Club nevű nonprofit szervezet által kitalált programban, amely PhD-hallgatókat küld állami iskolákba, hogy kis csoportokban, szemináriumszerűen beszélgessenek a kiemelkedő képességű diákokkal.
A társadalmi igazságosságról, méltányosságról és esélyegyenlőségről szóló szemináriumon a hallgató színes csokoládédrazsékat osztott szét a diákok között. Volt, aki tizenötöt, volt, aki csak egyet kapott - többen örültek vagy szomorkodtak, de volt olyan is, aki szerint egyenlően kellett volna elosztani a drazsékat.
A hallgató ezután arra próbálta ráirányítani a diákok figyelmét: lehet-e olyan eset, amikor az egyenlőtlen elosztás méltányosabb? A diákokat ''felnőttekre'' és ''gyerekekre'' osztotta fel - ekkor arra jutottak, hogy a gyerekeknek több drazsét kell adni, a felnőtteket a munka és a pénz érdekli inkább, és az egyenlő boldogság az igazságos. Ezután a "felnőttek'' pénzt kaptak, amivel megvehették a drazsékat - a diákok szerint viszont ez nem volt igazságos.
Végül mindenki ''felnőtt'' lett, de csak egy részük kapott pénzt: volt olyan diák, aki ezt méltányosnak tartotta, mert feltételezte, hogy ők megdolgoztak a pénzükért, mások szerint azonban meg nem érdemelt előnyt kaptak. Volt, aki szerint így is egyenlően kellene elosztani a drazsékat, de volt, aki azt javasolta, hogy mindenki kapjon minimális számút, akinek pedig van pénze, vásárolhat még hozzá.
Így egy egyszerű példán keresztül beszélgettek a diákok a gyerekkorról, a szülőkről, a saját boldogság feláldozásáról, a munka értékéről, az emberek eltérő szükségleteiről és vágyairól, a szegénységről és a méltányosságról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
