A pedagóguskar elnöke szerint nem való az iskolába a ''félreérthető'' öltözködés

Maga a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint sem volt szerencsés, hogy minden tanárnak be kellett lépnie a szervezetbe, és a nagy botrányt kavart etikai kódexet is inkább ajánlásnak szánná. Az elmúlt bő egy évben ugyanakkor szerinte bizonyították, hogy nem csak a kormány szócsövei - derül ki a hvg.hu Horváth Péterrel készített interjújából.

  • Eduline
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint nem szerencsés, ha kötelező a tagság és az etikai kódex
MTI / Koszticsák Szilárd

Hivatalosan 2014. júniusában alakult meg a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK), amelynek minden állami iskolában dolgozó tanár automatikusan a tagja. Horváth Péter, a szervezet elnöke szerint a kötelező tagság nem volt jó ötlet, az azóta eltelt időben azonban bizonyították, hogy az NPK nem csak a kormány szócsöve, amelyet az egyeztetési kötelezettség kikerülésére hoztak létre - derül ki a hvg.hu interjújából.

Horváth szerint ''valódi, szakmai véleményeket adtak a felmerülő kérdésekre''. Példaként említette, hogy állásfoglalást tettek közzé arról, hogy nem értenek egyet a pedagógusbérek és a minimálbér szétválasztásáról (erről és a szeptembertől érvényes bértábláról itt olvashattok). Közleményben utasították vissza azokat a nyilatkozatokat, amelyek azt sugallták, hogy a pedagógusok munkaideje nem éri el a heti 40 órát. Bár ezekben nem értek el változást, Horváth szerint ''mindkettő klasszikus érdekvédelmi ügy, nem annyira a kar dolga ezek ellen fellépni''. Az NPK elnöke ugyanakkor sikerként könyveli el a tankönyvellátással, a tanév rendjének ésszerűbb kijelölésével és a szakképzés átalakításával kapcsolatos fellépésüket.

Horváth szerint alulról szerveződve nem tudott volna létrejönni egy ilyen kar, de jövőre ilyen módon fognak továbbfejlődni, mivel a megyék fognak tagokat delegálni az országos testületbe.

A nagy botrányt kavart etikai kódexről, amely a tanárok öltözködését és magánéletét is szabályozná, Horváth elmondta: a szakmának adhat nagyobb presztízst, ha van egy olyan dokumentum, amely összefoglalja a szakma szokásait, az iskolában helyes viselkedést. Horváth nem hiszi, hogy ''nagyon rigorózus szabályok lennének a kódexben, de bizonyos ruhák nem valók az iskolába. Ha úgy öltözik egy tanár vagy tanárnő, amit félre lehet érteni, azt a diákok félre is fogják érteni.'' Ugyanakkor szerinte jobb lenne, ha a kódexet csak ajánlásként vezetnék be - ha a véleményezési idő alatt érkezik ilyen javaslat, fel is vetik a kormánynak.

Szerinte a szankciók messze vannak a kódex ellen aláírást is gyűjtő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ''korbács'' kifejezésétől. Ha valaki vétséget követ el, figyelmeztetést kaphat, megfoszthatják a kar által biztosított kedvezményektől egy időre, illetve a karban való tisztségétől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?