Diszkalkuliás vagyok? Honnan lehet tudni?

Nem megy a matek, és korrepetálásra kell járnia a diáknak? Közel sem biztos, hogy csak többet kellene tanulnia.

  • Eduline
pixabay

A magyar diákok 5-10 százalékának a szokásosnál nagyobb problémája adódhat számítási feladatokkal. Az ő esetükben nem - vagy nem csak - arról van szó, hogy egy tananyagot nem tanult vagy tanítottak meg neki, hanem hiányzik az alapvető érzéke a számokhoz. Egy számjegy értékét nem ismerik fel automatikusan, mint a többi ember - a problémát nevezzük diszkalkuliának.

Az agy olyan területei felelősek az elharapódzódó rendellenességért, melyek kisgyermekeknél még fejleszthetők lennének, hogy a későbbiekben kisebb gondot jelentsen a számolási zavar. Ha a többi gyerekhez képest nagyobb nehézséget okoz a tájékozódás, gyakrabban megcsúszik az időérzékelésben, nehezebben memorizál mondókákat vagy verseket, problémás a 10 feletti számolás, esetleg a mértékeket rendszeresen rosszul becsli a gyerek, akkor érdemes nagyobb figyelmet szentelni ennek fejlesztésére.

Mivel több készségre is hatással lehet egyetlen probléma, így különösen fontos a korai felismerés és fejlesztés. A diszlexiás diákok jelentős része még mindig csak középiskolás korban szembesül azzal, hogy számolási zavarral küzd, vagyis éveken keresztül tarthatták butának, esetleg lustának, mert nem gyakorol eleget.

AFP / Aleksandr Utkin

Hogy mennyire összetett folyamatról van szó: pusztán a szorzáshoz húsz különböző agyterület összehangolt működésére van szükség, tehát ha valahol probléma van, az a súlyosságától függően kihatással lehet a kapott eredményre vagy a számolás hosszára.

A jó hír, hogy a diszkalkuliások megtanulhatják a legfontosabb matematikai műveleteket, ehhez az agy más területeit kell bevonják a feldolgozásba. Ez előnyösen hathat más készségeik fejlődésére is, tehát a korai felismeréssel és fejlesztéssel akár előny is faragható a diszkalkuliából.

A rendellenességnek nincs gyógymódja, de már évek óta zajlanak ígéretes kísérletek:

Gyógyítható lesz a diszkalkulia?

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedőkön - állítják brit kutatók.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.