Hogy lesznek így "hazafias érzelmű" diákok az iskolákban?

Nincs sok ötletük a tanároknak, hogy mivel tudnák hazafiságra tanítani a diákokat.

  • Eduline
Stiller Ákos

Nincs sok ötletük a tanároknak, hogy mivel tudnák hazafiságra tanítani a diákokat. Az ünnepségeket a diákok unják, a verseket épp csak felolvasni van idő, és már egy zenés megemlékezés is túlzásnak tűnik – írja az Origo.

Az új Nemzeti alaptanterv egyik fő célja, hogy "a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává" váljon, de a pedagógusok szerint ehhez elsősorban nem új tanterv, hanem más tanári és családi hozzáállás kell. Az új NAT-ról és a "hazafias nevelésről" szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Több tanár is említette, hogy a nemzeti öntudatra való nevelés fontos eszközei lehetnek a közös iskolai ünnepek. A hírportál által megkérdezett pedagógusok tapasztalatai szerint azonban a nemzeti ünnepeken tartott rendezvényeken a diákok általában feszengnek, többen a verset szavaló diáktársukon nevetgélnek, és "nem érzik, hogy közük lenne az ünnephez" - fogalmazott egyikük. A tanárok szerint ennek az lehet az egyik oka, hogy sok szülő nem érzékelteti a gyerekkel az ünnepek jelentőségét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.