Hoffmann szerint senki nem akarja felpuhítani a közoktatási tervezetet

Az oktatási államtitkár nem számít arra, hogy a parlamenti vitában koncepcionális változtatások történnének az új...

  • MTI

Az oktatási államtitkár nem számít arra, hogy a parlamenti vitában koncepcionális változtatások történnének az új köznevelési törvényben. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: csodálkozna rajta, ha a szavazás során koncepcionálisan meg akarnák változtatni vagy felpuhítanák a javaslatot.

"Ez most már a kormány által jóváhagyott törvénytervezet" - mondta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: az európai politikában nem szokás, és megmagyarázhatatlan is lenne, ha az a párt, amelyik a kabinetet adja, alapvető módosító indítványokkal - szembemenve saját kormánya akaratával - írná felül a benyújtott dokumentumot.

MTI / Soós Lajos

Az oktatási államtitkár ugyanakkor technikai jellegű változtatásokra, jobbító szándékú indítványokra számít, de, mint mondta, "ez természetes, ez a parlamenti törvényalkotás velejárója". Ha másfajta módosító indítványok lesznek, azok nyilván nem fogják élvezni a kormány támogatását - jegyezte meg.

Sok évtizedes várakozást teljesít így az életpályamodell, amit a szakmai szervezetek fel is ismertek és elfogadtak. Abból viszont, hogy a szakszervezetek a tervezet visszavonását követelik, arra lehet következtetni, hogy a tiltakozás mögött politikai szándékok húzódnak. Másképp érthetetlen, hogy miért nem támogatják a pedagógusok lényegesen magasabb fizetését - mondta Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár arról, hogy halasszák el a köznevelési törvény benyújtását, és folytatódjanak az egyeztetések jövő tavaszig, azt mondta: egy éve tartanak az egyeztetések a szakmai és társadalmi szervezetekkel, köztük a szakszervezetekkel is, a további időhúzás csak "a kommunikációs hadjáratnak" nyújtana teret, egyértelmű kormányellenes politikai érdeket szolgálna.

Az oktatási államtitkár kiemelte: az új jogszabályról országszerte fórumokon tájékoztatják a pedagógusokat, a résztvevők száma közelít a tízezerhez. Rámutatott: a közoktatás eredményességét javítani kell, növelni a gyerekek tudását, az iskolarendszer színvonalát, több évtizedes adósságot törlesztve rendezni kell a pedagógusok helyzetét, ez az új köznevelési törvény célja, ezért nem halogatható tovább a megalkotása - mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.