Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint felesleges és értelmetlen "az iskolai munkát megzavaró"...
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint felesleges és értelmetlen "az iskolai munkát megzavaró" pedagógussztrájk, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdetett meg a március 18-ai héttel kezdődően. Szerinte az érdekvédelmi tömörülés nem "szakszervezethez méltón" viselkedik, hanem ellenzéki pártként, amikor kormánylemondást követel, ha nem teljesítik követeléseiket.
A köznevelési államtitkár péntek esti sajtótájékoztatóján nem vonta kétségbe a PDSZ sztrájkjogát, ugyanakkor arra számít, hogy a sztrájknak "nem lesz nagy foganatja a pedagógustársadalomban".
Cáfolta a PDSZ azon véleményét, miszerint a pedagógusoknak 32 órát az iskolában kellene tartózkodniuk, ugyanis a törvény csak arról szól, hogy ezt az időtartamot pedagógiai munkával kell eltölteniük, ami lehet akár színházlátogatás vagy kirándulás is. Mint mondta, az azonban joggal várható el, hogy a munka törvénykönyvében rögzített kötelező heti 40 órás munkaidő 80 százalékát pedagógiai munkával töltsék a tanárok.
Rámutatott, a PDSZ belátta, hogy a 20 százalékos béremelésre vonatkozó követelésük kevesebb, mint amennyit a kormányzat ígért a pedagógus-életpályamodellel, ezért ezt most nem követelik, s ugyancsak kihátráltak "két és fél hónap gondolkodás után" az iskolai fenntartóváltás visszafordításáról szóló követelésükből.
Hoffmann Rózsa valótlannak nevezte a PDSZ azon állítását, miszerint "minden lehetőséget megragadtak, hogy egyezségre jussanak" a kormányzattal. Ezzel szemben a valóság az, hogy a PDSZ elnöke szót sem kért a sztrájkbizottság és a kormányzat közötti utolsó tárgyaláson, amely több más pedagógus-szakszervezet bevonásával zajlott, és január 22-én megállapodáshoz vezetett, noha a PDSZ ezt nem írta alá - tette hozzá.
Elmondta, hogy a törvény értelmében a sztrájk idejére nem jár bér az abban részt vevő pedagógusoknak, ezért az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak nyilván kell őket tartaniuk, hogy azután a munkát nem végző pedagógusok fizetéséből le tudják vonni a meg nem tartott órák munkabérét.
Hoffmann a pedagógushivatáshoz méltatlannak nevezte a PDSZ elnökének azt a kijelentését, hogy "nem kell a gyerekekkel foglalkozni" a sztrájk alatt. Hangsúlyozta: azok jogát is biztosítani kell, akik dolgozni akarnak, illetve "a gyerekeknek is joguk van a tanuláshoz".
Kérdésre elmondta: ha volna is a kormányzatban hajlandóság, hogy "egy ilyen ultimátumnak engedelmeskedjünk, ami természetesen nem járható út számunkra", akkor a többi szakszervezettel kötött megállapodást rúgnák fel. Kitért arra: a jelenlegi kormányzat mintegy 80 köznevelési jogszabályt alkotott "a generális változásért".
Véleménye szerint előállhat az a helyzet, hogy szeptember 1-jén még nem lesz meg a fedezete a béremelésnek, akkor viszont a jelenlegi finanszírozás folytatódik, és a túlórákat is kifizetik, tehát az eddiginél nem járnak rosszabbul a tanárok. Mindemellett a kormányzat célja, hogy lényegesen jobb anyagi körülmények között legyenek a pedagógusok, a végső cél pedig az, hogy a gyermekek magasabb szintű oktatását a napi anyagi gondoktól mentes pedagógusok végezzék - tette hozzá.
Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján rámutatott: követelik, hogy a tanárok munkaterhei ne növekedjenek, ehhez azonban szerinte módosítani kell a köznevelési törvény munkaidőre vonatkozó passzusát. Ezért követelik azt, hogy a törvény áprilisra tervezett módosításakor a kormány úgy nyújtsa be javaslatát, hogy vegye ki a heti 32 óra kötelező iskolában való tartózkodásról szóló részt, valamint rendelkezzenek arról, hogy a tanároknak ne kelljen heti 22 tanóránál többet tartaniuk, mert ezzel több tízezer pedagógus állása válhatna biztossá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógus-életpályamodellel együtt járó béremelésről szóló kormányzati ígéretek nem győzik meg őket, mert az ehhez szükséges 73 milliárd forint "még most sincs a költségvetésben", annak kifizetése "abszolút bizonytalan". Követelésük az is, hogy a kormány ennek teljesítésére vállaljon garanciát, s ha ezt nem teljesíti, távozzon a hatalomból.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
