Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint felesleges és értelmetlen "az iskolai munkát megzavaró"...
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint felesleges és értelmetlen "az iskolai munkát megzavaró" pedagógussztrájk, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdetett meg a március 18-ai héttel kezdődően. Szerinte az érdekvédelmi tömörülés nem "szakszervezethez méltón" viselkedik, hanem ellenzéki pártként, amikor kormánylemondást követel, ha nem teljesítik követeléseiket.
A köznevelési államtitkár péntek esti sajtótájékoztatóján nem vonta kétségbe a PDSZ sztrájkjogát, ugyanakkor arra számít, hogy a sztrájknak "nem lesz nagy foganatja a pedagógustársadalomban".
Cáfolta a PDSZ azon véleményét, miszerint a pedagógusoknak 32 órát az iskolában kellene tartózkodniuk, ugyanis a törvény csak arról szól, hogy ezt az időtartamot pedagógiai munkával kell eltölteniük, ami lehet akár színházlátogatás vagy kirándulás is. Mint mondta, az azonban joggal várható el, hogy a munka törvénykönyvében rögzített kötelező heti 40 órás munkaidő 80 százalékát pedagógiai munkával töltsék a tanárok.
Rámutatott, a PDSZ belátta, hogy a 20 százalékos béremelésre vonatkozó követelésük kevesebb, mint amennyit a kormányzat ígért a pedagógus-életpályamodellel, ezért ezt most nem követelik, s ugyancsak kihátráltak "két és fél hónap gondolkodás után" az iskolai fenntartóváltás visszafordításáról szóló követelésükből.
Hoffmann Rózsa valótlannak nevezte a PDSZ azon állítását, miszerint "minden lehetőséget megragadtak, hogy egyezségre jussanak" a kormányzattal. Ezzel szemben a valóság az, hogy a PDSZ elnöke szót sem kért a sztrájkbizottság és a kormányzat közötti utolsó tárgyaláson, amely több más pedagógus-szakszervezet bevonásával zajlott, és január 22-én megállapodáshoz vezetett, noha a PDSZ ezt nem írta alá - tette hozzá.
Elmondta, hogy a törvény értelmében a sztrájk idejére nem jár bér az abban részt vevő pedagógusoknak, ezért az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak nyilván kell őket tartaniuk, hogy azután a munkát nem végző pedagógusok fizetéséből le tudják vonni a meg nem tartott órák munkabérét.
Hoffmann a pedagógushivatáshoz méltatlannak nevezte a PDSZ elnökének azt a kijelentését, hogy "nem kell a gyerekekkel foglalkozni" a sztrájk alatt. Hangsúlyozta: azok jogát is biztosítani kell, akik dolgozni akarnak, illetve "a gyerekeknek is joguk van a tanuláshoz".
Kérdésre elmondta: ha volna is a kormányzatban hajlandóság, hogy "egy ilyen ultimátumnak engedelmeskedjünk, ami természetesen nem járható út számunkra", akkor a többi szakszervezettel kötött megállapodást rúgnák fel. Kitért arra: a jelenlegi kormányzat mintegy 80 köznevelési jogszabályt alkotott "a generális változásért".
Véleménye szerint előállhat az a helyzet, hogy szeptember 1-jén még nem lesz meg a fedezete a béremelésnek, akkor viszont a jelenlegi finanszírozás folytatódik, és a túlórákat is kifizetik, tehát az eddiginél nem járnak rosszabbul a tanárok. Mindemellett a kormányzat célja, hogy lényegesen jobb anyagi körülmények között legyenek a pedagógusok, a végső cél pedig az, hogy a gyermekek magasabb szintű oktatását a napi anyagi gondoktól mentes pedagógusok végezzék - tette hozzá.
Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján rámutatott: követelik, hogy a tanárok munkaterhei ne növekedjenek, ehhez azonban szerinte módosítani kell a köznevelési törvény munkaidőre vonatkozó passzusát. Ezért követelik azt, hogy a törvény áprilisra tervezett módosításakor a kormány úgy nyújtsa be javaslatát, hogy vegye ki a heti 32 óra kötelező iskolában való tartózkodásról szóló részt, valamint rendelkezzenek arról, hogy a tanároknak ne kelljen heti 22 tanóránál többet tartaniuk, mert ezzel több tízezer pedagógus állása válhatna biztossá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógus-életpályamodellel együtt járó béremelésről szóló kormányzati ígéretek nem győzik meg őket, mert az ehhez szükséges 73 milliárd forint "még most sincs a költségvetésben", annak kifizetése "abszolút bizonytalan". Követelésük az is, hogy a kormány ennek teljesítésére vállaljon garanciát, s ha ezt nem teljesíti, távozzon a hatalomból.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
