Megkezdődhet a budapesti Klebelsberg-kastély felújítása, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár jelenlétében csütörtökön letették a pesthidegkúti intézmény rekonstrukcióját szolgáló beruházás alapkövét.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, a Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központhoz tartozó, megújuló kastély is hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan gyermekek kerüljenek ki a magyar oktatásból, akikkel "újra szárnyra kaphat az ország". Az elődeink iskolákat romboltak, becsuktak, a mi kormányunk pedig kis iskolákat épít mindenütt, ahol erre igény van - mondta.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormány - Klebelsberg elképzeléseihez hasonlóan - szintén a köznevelés színvonalának javítását tűzte ki céljául, ennek részeként pedig szeretné elérni, hogy olyan tanárok kerüljenek a pályára, akik magasan képzettek, és a gyerekek érdekeit tartják szem előtt.
Hoffmann Rózsa a Testnevelési Főiskolát megalapító Klebelsberg Kunoval újabb párhuzamot vonva elmondta, a jelenlegi kormány által bevezetett mindennapos testnevelés pozitív eredményei már most is látszódnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a feltételek a következő években válhatnak még ideálisabbá, amikor befejeződik a kabinet tornaterem- és uszodaépítési programja.
Varga Mihály tájékoztatása szerint Klebelsberg Kuno volt kultuszminiszter 1923-ben vásárolta meg a kastélyt, amelyet saját elképzelései szerint épített át. Az intézmény az 1949-es államosítást követően volt üdülő, iskola és kórház is, majd a rendszerváltáskor meggondolatlanul privatizálták - fejtette ki, hozzátéve: az állami vagyonkezelő 2008-ban vásárolta vissza az épületet, azonban azóta továbbra is üresen és romosan állt. A miniszter tájékoztatása szerint a kastélyt 700 millió forintos állami támogatással újítják fel, ezt követően pedig oktatási, kulturális célokat szolgál majd.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
