Megkezdődhet a budapesti Klebelsberg-kastély felújítása, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár jelenlétében csütörtökön letették a pesthidegkúti intézmény rekonstrukcióját szolgáló beruházás alapkövét.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, a Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központhoz tartozó, megújuló kastély is hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan gyermekek kerüljenek ki a magyar oktatásból, akikkel "újra szárnyra kaphat az ország". Az elődeink iskolákat romboltak, becsuktak, a mi kormányunk pedig kis iskolákat épít mindenütt, ahol erre igény van - mondta.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormány - Klebelsberg elképzeléseihez hasonlóan - szintén a köznevelés színvonalának javítását tűzte ki céljául, ennek részeként pedig szeretné elérni, hogy olyan tanárok kerüljenek a pályára, akik magasan képzettek, és a gyerekek érdekeit tartják szem előtt.
Hoffmann Rózsa a Testnevelési Főiskolát megalapító Klebelsberg Kunoval újabb párhuzamot vonva elmondta, a jelenlegi kormány által bevezetett mindennapos testnevelés pozitív eredményei már most is látszódnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a feltételek a következő években válhatnak még ideálisabbá, amikor befejeződik a kabinet tornaterem- és uszodaépítési programja.
Varga Mihály tájékoztatása szerint Klebelsberg Kuno volt kultuszminiszter 1923-ben vásárolta meg a kastélyt, amelyet saját elképzelései szerint épített át. Az intézmény az 1949-es államosítást követően volt üdülő, iskola és kórház is, majd a rendszerváltáskor meggondolatlanul privatizálták - fejtette ki, hozzátéve: az állami vagyonkezelő 2008-ban vásárolta vissza az épületet, azonban azóta továbbra is üresen és romosan állt. A miniszter tájékoztatása szerint a kastélyt 700 millió forintos állami támogatással újítják fel, ezt követően pedig oktatási, kulturális célokat szolgál majd.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
