Hoffmann: még "soha ilyen közel nem voltunk" a tanárok béremeléséhez

Átlátható, kiszámítható és biztonságos pedagógus-életpályamodellt kell kialakítani, amelynek keretében a...

  • MTI
MTI Fotó: Soós Lajos

Átlátható, kiszámítható és biztonságos pedagógus-életpályamodellt kell kialakítani, amelynek keretében a pedagógusoknak lehetőségük van a folyamatos fejlődésre - mondta Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerdán, egy budapesti rendezvényen.

Az államtitkár - az Oktatási Hivatal Életpályautak című konferenciáját megelőzően tartott - sajtótájékoztatón közölte: az életpályamodellel kapcsolatban sokan a fizetésemelésre gondolnak, de ez csak az egyik eleme a kialakítandó rendszernek. Ugyanakkor ez is fontos eszköze az életpályamodell bevezetésének, ugyanis az "a régi feltételek között nem képzelhető el" - közölte.

A béremelés lehetőségéről Hoffmann Rózsa azt mondta: küszöbön áll, "soha ilyen közel nem voltunk hozzá, mint most". Hangsúlyozta, olyan rendszert dolgoznak ki, amilyenhez hasonló még nem volt a magyar neveléstörténetben.

Vasárnap pedagógus- és civil szervezetek a pedagóguséletpálya-modellben szereplő béremelés szeptemberi bevezetését és a pedagóguskar létrehozásának megakadályozását követelték a fővárosban tartott demonstrációjukon. Hoffmann a tüntetők követeléseit 'illuzórikusnak" és politikai indíttatásúnak nevezte: erről itt olvashattok. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta: akkor emelkedhet a tanárok bére, ha továbbra is növekszik a gazdasági teljesítmény: a részleteket itt találjátok.

Hoffmann a sajtótájékoztatón kifejtette: gyakornoki, valamint pedagógus 1, 2 és 3 kategóriát alakítanak ki, ezek között minősítő vizsgákkal lehet feljebb jutni. A legfelső szintet a mestertanár-kutatótanár kategória jelenti, ide azok juthatnak fel, akik képesek "a tudományok művelésére", miközben tanítanak is - magyarázta.

Az államtitkár felidézte: a kormány a megalakulása óta szisztematikusan építkezik, hogy megújítsa a köznevelési rendszert: úgy, hogy a lényeges szakmai lépéseket kutatásokkal alapozza meg. Ennek a munkának a jogi kereteit az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott köznevelési törvény adja.

Mint mondta, a szerdai konferencia azt mutatja be, hol tart az életpályamodell kialakítása. Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal projektigazgatóságának vezetője kiemelte: a hivatal az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel együttműködve dolgozik az életpályamodell kialakításán, munkájukhoz kutatásokat és nemzetközi példákat is felhasználnak. A pedagógus-továbbképzéssel is foglalkoznak, hiszen fontos cél, hogy szoros kapcsolat legyen a pedagógusok alap- és továbbképzése között - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva közölte: a köznevelési és a felsőoktatási államtitkárság munkatársai szerda reggel fél 9-re várták találkozóra a Hallgatói Hálózat tagjait, ők azonban nem jelentek meg ebben az időpontban.

Az Új Széchenyi Terv A pedagógusképzés támogatása elnevezésű kiemelt projektjének rendezvényén a pedagógusok és az oktatási szakértők beszámolót hallhatnak a projektről, valamint a pedagóguséletpálya-modellel kapcsolatos feladatokról.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.