Hoffmann Rózsa a megújulás egyik tartóoszlopának nevezte azt a pedagóguspolitikát, amely a "látványos béremelés"...
Hoffmann Rózsa a megújulás egyik tartóoszlopának nevezte azt a pedagóguspolitikát, amely a "látványos béremelés" mellett "szakít azzal a rossz hagyománnyal, hogy a pedagógusok kénytelenek a munkájukat óraadóként értelmezni" - erről a köznevelési államtitkár a Magyar Hírlapnak adott, hétfőn megjelent interjújában beszélt.
Úgy fogalmazott: a legtöbben megértették, nem öncélú intézkedéseket hoztak. Tudják, nem valamiféle nosztalgikus múltidézés folyik, hanem a korszerű köznevelés megteremtésén dolgozunk - tette hozzá. Úgy vélte, megértették az új intézkedések értelmét is, amelyekre nem könnyű átállni.
Hoffmann Rózsa szerint a társadalom nagy többsége és mostanra már a pedagógusok is támogatják a megújulás lépéseit és irányvonalát. Hozzáfűzte: bár már az előző tanévben is eljuttatták mindenkihez a kormányzat és az új törvény üzeneteit, a hamis interpretációk bizonytalanságot eredményeztek, mire az intézkedések ténylegesen életbe léptek. A szeptember óta eltelt néhány hónapban a félreértések többsége tisztázódott - mondta.
Úgy értékelte: az elmúlt három és fél év mérlege pozitív, a kormány a magyar neveléstörténet egyik legnagyobb léptékű átalakítását alapozta meg. Mint fogalmazott, a legfontosabb előkészítő munkákat elvégezték, de néhány terület érintetlen maradt. Fel kellett mérni az erőket, hogy mire képes a kormányzat négy év alatt - mondta.
Szólt arról is, hogy hozzákezdtek - egyelőre csak előtanulmányok szintjén - az érettségi átalakításához. Az alapfokú művészeti iskolák, a kollégiumok és az óvodák életét sem bolygattuk, a jövőben ők is előtérbe kerülnek - mondta.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
