Jó esély van arra, hogy az eredetileg tervezett időpontban, szeptemberben elindulhat a pedagógus-életpályamodell az...
Jó esély van arra, hogy az eredetileg tervezett időpontban, szeptemberben elindulhat a pedagógus-életpályamodell az új bértáblával együtt - mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek, aki arról is beszélt, esze ágában sincs lemondani.
Az oktatásért felelős államtitkár a lap szerdai számában közölt interjúban elmondta, a béremelés jelentősen magasabb lesz annál, mint amekkorát a pedagógus-szakszervezetek az egész közszférának követelnek. A bérrendezés két lépcsőben megy végbe. Az első szakaszban automatikus emelésre kerül sor, majd a minősítések után a besorolásoknak megfelelően tovább növekszik a fizetés.
Az életpályához rendelt munkaidő-szabályozás szerint a Magyarországon ma mindenki számára kötelező heti negyvenórás munkaidő 80 százalékát kötött munkaidőnek tekintik. Ezt a 32 órát nem feltétlenül az iskolában kell eltölteni, például a kirándulás vagy múzeum-, színházlátogatás is beleszámít. A heti munkaidő húsz százalékát a tanítók, tanárok továbbra is szabadon használhatják fel - ismertette az államtitkár.
Az érdekvédőkkel Hoffmann Rózsa szerint sok részletkérdésben sikerült megállapodni, arról viszont nem, hogy sztrájk idején szükséges-e az iskolákban elégséges szolgáltatást biztosítani. Mivel a sztrájktörvény erre az iskolák esetében nem tér ki, a tárca ebben a kérdésben a szakszervezetekkel egyetértésben a munkaügyi bírósághoz fordult.
"Egyébként - noha a sztrájkbizottságot alakító négy szakszervezet nem mondott még le a sztrájkkészültségről - tisztázódtak és jelentősen közeledtek az álláspontok, úgy vélem, nincs ok a munkabeszüntetésre" - tette hozzá.
Az eddigi eredményekről szólva kifejtette: "korszerű, igazságos, az alaptörvényünkből eredeztetett értékrendet közvetítő, a tanulási, fejlődési esélyeket mindenütt egyformán felkínáló rendszer alapjait teremtettük meg. Joggal remélhetjük, hogy 2013-tól lényegesen jobb korszak kezdődik a köznevelés világában".
"Nyugodtan, jó lelkiismerettel állítom, hogy a szülők, a tanárok és a szakmai szervezetek többsége támogatja, mi több, igényli a köznevelési és a teljes oktatási rendszer megújulását. Mind tudják, hogy nem mehetnek úgy tovább a dolgok, ahogyan eddig volt. A kormány és az oktatásirányítás ennek az igénynek megfelelően cselekszik" - fejtette ki.
Arra a kérdésre, nem fordult-e meg a fejében, hogy a kritikák hatására visszavonuljon, azt válaszolta: a feladat elvégzésére Magyarország miniszterelnöke kérte fel, a változtatás joga is az övé. "Megfutamodni nem szokásom, az ígéreteimet pedig mindaddig, amíg rajtam múlik, betartom" - jelentette ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
