Kemény hangú levelet küldött Hoffmann Rózsa a tiltakozó tanároknak

"Petíciójuk szövegében és a 2013.

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

"Petíciójuk szövegében és a 2013. június 2-i tüntetésen elhangzott beszédekben több olyan állítás is szerepel, amely nem fedi a valóságot, és többekben félelmet, bizonytalanságérzetet kelthet. Ezért felszólítom a PDSZ-t és a vele együttműködő szervezeteket, hogy haladéktalanul fejezzék be a közvélemény tudatos megtévesztését!" - válaszolta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete petíciójára Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, június 2-án, a pedagógusnapon hét pedagógus- és civil szervezet demonstrált a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás és az óvodai helyek hiánya, a beiskolázási korhatár, "a 16 évre csökkentett tankötelezettség, a szakképzések közismereti tananyagának lebutítása, a felsőoktatás szisztematikus ellehetetlenítése, a szakszervezetek sztrájktörekvéseinek ellehetetlenítése, a Magyar Pedagógus Kar áterőszakolása" ellen. A PDSZ egy petíciót adott át Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek.

"Sokadik alkalommal ismételten megerősítem, hogy 2013. szeptembertől nem lesz pedagógus óraszámemelés, a pedagógusok munkaterhei nem növekednek, a kormány nem hozott olyan intézkedést, amely csökkenti az érettségit adó középiskolában tanulók számát, az új Nemzeti alaptanterv (Nat) nem növeli "hatalmas mértékben" a lexikális tudásanyag mértékét, a szakképzési rendszer átalakítása nem eredményezi "funkcionálisan fél analfabéták tömegének kitermelését", a kormány nem csökkenti "adminisztratív eszközökkel" a hallgatói létszámot" - írja válaszában az államtitkár. Szeptembertől ugyanakkor 22 óráról 26 órára nő a tanárok kötelező óraszáma: a béremelésről és a többi változásról itt olvashattok, a pedagógusok véleményét pedig itt találjátok.

Hoffmann szerint "a kormány a köznevelés megújításával" színvonalasabb, igazságosabb, eredményesebb és biztonságosabb oktatási rendszert hoz létre. "Funkcionális analfabétákat a korábbi, átláthatatlanul, külső kontroll nélkül működő rendszer termelt, a diákok jelentős hányada az alapkészségek minimális szintű elsajátítása nélkül hagyta el az iskolát, a szakképzési rendszerből pedig a tanulók negyven százaléka az első két évben kiesett" - írja.

Az államtitkár szerint a kormány felzárkóztató programokkal segít a "tanulásban kevésbé sikeres tanulóknak", hogy szakmát szerezzenek, a 3 éves kortól kötelező óvodába járás pedig "leküzdhetővé teszi a hátrányokat". A felsőoktatás átalakításáról Hoffmann azt írta: az a színvonal emelkedését, és a munkaerő-piaci igények és a képzés összehangolását célozzák: "az adófizetők pénzéből elsősorban olyan képzéseket támogatunk, amelyekre szükség és kereslet van" - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa szerint kutatások bizonyítják, hogy "az út helyes", az intézkedéseket pedig a lakosság többsége támogatja. Az iskoláknak továbbra is lehet saját tantervük, dönthetnek a szabad órakeret felhasználásáról, a tantervi és más szakmai kérdésekben pedig a jövőben nem a fenntartó, hanem a nevelőtestület fog dönteni. Az államtitkár válasza szerint "a pedagógusok módszertani szabadságát semmi sem korlátozza".

A Nemzeti Pedagógus Kart - korábbi nevén Magyar Pedagógus Kar - nem a minisztérium, hanem a pedagógusok által választott vezetők fogják irányítani. A kar egy olyan autonóm köztestület lesz, amelyen keresztül a tanárok hatékonyabban tudják majd közvetíteni a véleményüket. Az etikai kódexben maguk a tanárok rögzítik a morális szabályokat - tette hozzá. Hogyan fog működni, és mi lesz a feladata a pedagóguskarnak? Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.