"Petíciójuk szövegében és a 2013.
"Petíciójuk szövegében és a 2013. június 2-i tüntetésen elhangzott beszédekben több olyan állítás is szerepel, amely nem fedi a valóságot, és többekben félelmet, bizonytalanságérzetet kelthet. Ezért felszólítom a PDSZ-t és a vele együttműködő szervezeteket, hogy haladéktalanul fejezzék be a közvélemény tudatos megtévesztését!" - válaszolta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete petíciójára Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, június 2-án, a pedagógusnapon hét pedagógus- és civil szervezet demonstrált a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás és az óvodai helyek hiánya, a beiskolázási korhatár, "a 16 évre csökkentett tankötelezettség, a szakképzések közismereti tananyagának lebutítása, a felsőoktatás szisztematikus ellehetetlenítése, a szakszervezetek sztrájktörekvéseinek ellehetetlenítése, a Magyar Pedagógus Kar áterőszakolása" ellen. A PDSZ egy petíciót adott át Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek.
"Sokadik alkalommal ismételten megerősítem, hogy 2013. szeptembertől nem lesz pedagógus óraszámemelés, a pedagógusok munkaterhei nem növekednek, a kormány nem hozott olyan intézkedést, amely csökkenti az érettségit adó középiskolában tanulók számát, az új Nemzeti alaptanterv (Nat) nem növeli "hatalmas mértékben" a lexikális tudásanyag mértékét, a szakképzési rendszer átalakítása nem eredményezi "funkcionálisan fél analfabéták tömegének kitermelését", a kormány nem csökkenti "adminisztratív eszközökkel" a hallgatói létszámot" - írja válaszában az államtitkár. Szeptembertől ugyanakkor 22 óráról 26 órára nő a tanárok kötelező óraszáma: a béremelésről és a többi változásról itt olvashattok, a pedagógusok véleményét pedig itt találjátok.
Hoffmann szerint "a kormány a köznevelés megújításával" színvonalasabb, igazságosabb, eredményesebb és biztonságosabb oktatási rendszert hoz létre. "Funkcionális analfabétákat a korábbi, átláthatatlanul, külső kontroll nélkül működő rendszer termelt, a diákok jelentős hányada az alapkészségek minimális szintű elsajátítása nélkül hagyta el az iskolát, a szakképzési rendszerből pedig a tanulók negyven százaléka az első két évben kiesett" - írja.
Az államtitkár szerint a kormány felzárkóztató programokkal segít a "tanulásban kevésbé sikeres tanulóknak", hogy szakmát szerezzenek, a 3 éves kortól kötelező óvodába járás pedig "leküzdhetővé teszi a hátrányokat". A felsőoktatás átalakításáról Hoffmann azt írta: az a színvonal emelkedését, és a munkaerő-piaci igények és a képzés összehangolását célozzák: "az adófizetők pénzéből elsősorban olyan képzéseket támogatunk, amelyekre szükség és kereslet van" - tette hozzá.
Hoffmann Rózsa szerint kutatások bizonyítják, hogy "az út helyes", az intézkedéseket pedig a lakosság többsége támogatja. Az iskoláknak továbbra is lehet saját tantervük, dönthetnek a szabad órakeret felhasználásáról, a tantervi és más szakmai kérdésekben pedig a jövőben nem a fenntartó, hanem a nevelőtestület fog dönteni. Az államtitkár válasza szerint "a pedagógusok módszertani szabadságát semmi sem korlátozza".
A Nemzeti Pedagógus Kart - korábbi nevén Magyar Pedagógus Kar - nem a minisztérium, hanem a pedagógusok által választott vezetők fogják irányítani. A kar egy olyan autonóm köztestület lesz, amelyen keresztül a tanárok hatékonyabban tudják majd közvetíteni a véleményüket. Az etikai kódexben maguk a tanárok rögzítik a morális szabályokat - tette hozzá. Hogyan fog működni, és mi lesz a feladata a pedagóguskarnak? Erről itt olvashattok.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
