Hoffmann Rózsa kiemelte: a tanfelügyeleti rendszer kipróbálása során az azt "megélő" pedagógusok szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy "ez jó". A következő tanévben bevezetendő rendszer segítő jellegű lesz és a pedagógus munkájának egészét vizsgálja, a minősítési rendszer pedig szervesen illeszkedik ehhez - állapította meg az államtitkár.
Az államtitkár rámutatott: a tanfelügyeleti rendszer kialakítása és a köznevelési rendszer megváltoztatása "nem hagyja hidegen a szakmát", a pedagógusok pedig élénken érdeklődnek, hogyan vehetnek részt a továbbképzéseken. Úgy fogalmazott: ekkora rendszer, mint a köznevelés, ahol 8 ezer intézményben több mint egymillió gyermeket tanítanak, nem működhet anélkül, hogy a fenntartók ne kövessék a nevelési folyamatokat.
Szólt arról is: négy éve kormányzati szándék, hogy a tanfelügyeletet megteremtsék, s erre a köznevelési törvény 2011 decemberében lehetőséget adott, ennek megfelelően pedig tavaly decemberben az emberierőforrás-miniszter az útmutatót.
Hoffmann Rózsa megemlítette: a tanfelügyeletet egységes szempontok szerint ellátó szakemberek előzőleg képzésen vesznek részt, gyakorló tanárok lesznek, s a szubjektivitást maximálisan ki kell küszöbölniük a munkájukból, amelynek elsődleges célja a köznevelés színvonalának javítása.
A tanfelügyelet nem elsősorban a szaktárgyak tanításának ellenőrzésére koncentrál, hanem a pedagógusok nevelő tevékenységére, s azt remélik, hogy ez a rendszer segíti majd a pedagógiai kultúra javítását, ezért gyakorló pedagógusok végzik ezt a munkát heti egy napban, a másik négy napon azonban ők maguk is tanítanak a saját iskolájukban. Céljuk, hogy ötévente legalább egyszer ellenőrizzenek a tanfelügyelők egy adott pedagógust - közölte.
A köznevelési államtitkár megemlítette: a pedagógus portfoliók feltöltésével kapcsolatos értetlenkedések mögött az a tény húzódik, hogy a pedagógus társadalom leszokott arról, hogy óravázlatot készítsen, és sokan a tanmenet elkészítését is felesleges tevékenységnek tekintik.
Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal projektigazgatója arról beszélt, hogy több mint 50 intézményben, 800 pedagógussal próbálták ki a tanfelügyeleti munkát, januárban pedig megkezdődött száz tréner felkészítése, akik a tanfelügyeleti, valamint a pedagógusminősítési szakértői képzésre jelentkezőkkel foglalkoznak majd.
Megállapította: összesen 5 ezer szakértőre van szükség ahhoz, hogy öt év alatt minden pedagógust legalább egyszer ellenőrizzen tanfelügyelő. A következő időszakban 30 ezer tanfelügyeleti eljárás előkészítésére nyújtanak be EU-s pályázatokat - fűzte hozzá.
Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a konferencia közben tartott sajtótájékoztatón elmondta: a TÁMOP 3.1.8-as projektnek öt pillére van, ezek közül az egyik jelenti a pedagógiai szakmai ellenőrzés megvalósítását, azaz a tanfelügyelet kidolgozását.
Közölte: a tanfelügyelőket továbbképzési program keretében készítik fel munkájukra, az erre való jelentkezés feltételei között pedig szerepel egyebek mellett az, hogy 14 év pedagógusi gyakorlattal rendelkezzenek, illetve 5 éves gyakorlattal abban az intézménytípusban, ahol az ellenőrzéseket végzik majd, illetve legyen pedagógus szakvizsgájuk vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatuk. A felkészítő továbbképzéseken első körben ezer embert képeznek ki, a továbbiakban pedig céljuk az 5 ezer ember kiképzése 60 órás tanfolyamok keretében.
