A megkérdezett pedagógusok túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka igényli a tanfelügyeletet - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című uniós projekt konferenciáján.
Hoffmann Rózsa kiemelte: a tanfelügyeleti rendszer kipróbálása során az azt "megélő" pedagógusok szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy "ez jó". A következő tanévben bevezetendő rendszer segítő jellegű lesz és a pedagógus munkájának egészét vizsgálja, a minősítési rendszer pedig szervesen illeszkedik ehhez - állapította meg az államtitkár.
Az államtitkár rámutatott: a tanfelügyeleti rendszer kialakítása és a köznevelési rendszer megváltoztatása "nem hagyja hidegen a szakmát", a pedagógusok pedig élénken érdeklődnek, hogyan vehetnek részt a továbbképzéseken. Úgy fogalmazott: ekkora rendszer, mint a köznevelés, ahol 8 ezer intézményben több mint egymillió gyermeket tanítanak, nem működhet anélkül, hogy a fenntartók ne kövessék a nevelési folyamatokat.
Szólt arról is: négy éve kormányzati szándék, hogy a tanfelügyeletet megteremtsék, s erre a köznevelési törvény 2011 decemberében lehetőséget adott, ennek megfelelően pedig tavaly decemberben az emberierőforrás-miniszter az útmutatót.
Hoffmann Rózsa megemlítette: a tanfelügyeletet egységes szempontok szerint ellátó szakemberek előzőleg képzésen vesznek részt, gyakorló tanárok lesznek, s a szubjektivitást maximálisan ki kell küszöbölniük a munkájukból, amelynek elsődleges célja a köznevelés színvonalának javítása.
A tanfelügyelet nem elsősorban a szaktárgyak tanításának ellenőrzésére koncentrál, hanem a pedagógusok nevelő tevékenységére, s azt remélik, hogy ez a rendszer segíti majd a pedagógiai kultúra javítását, ezért gyakorló pedagógusok végzik ezt a munkát heti egy napban, a másik négy napon azonban ők maguk is tanítanak a saját iskolájukban. Céljuk, hogy ötévente legalább egyszer ellenőrizzenek a tanfelügyelők egy adott pedagógust - közölte.
A köznevelési államtitkár megemlítette: a pedagógus portfoliók feltöltésével kapcsolatos értetlenkedések mögött az a tény húzódik, hogy a pedagógus társadalom leszokott arról, hogy óravázlatot készítsen, és sokan a tanmenet elkészítését is felesleges tevékenységnek tekintik.
Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal projektigazgatója arról beszélt, hogy több mint 50 intézményben, 800 pedagógussal próbálták ki a tanfelügyeleti munkát, januárban pedig megkezdődött száz tréner felkészítése, akik a tanfelügyeleti, valamint a pedagógusminősítési szakértői képzésre jelentkezőkkel foglalkoznak majd.
Megállapította: összesen 5 ezer szakértőre van szükség ahhoz, hogy öt év alatt minden pedagógust legalább egyszer ellenőrizzen tanfelügyelő. A következő időszakban 30 ezer tanfelügyeleti eljárás előkészítésére nyújtanak be EU-s pályázatokat - fűzte hozzá.
Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a konferencia közben tartott sajtótájékoztatón elmondta: a TÁMOP 3.1.8-as projektnek öt pillére van, ezek közül az egyik jelenti a pedagógiai szakmai ellenőrzés megvalósítását, azaz a tanfelügyelet kidolgozását.
Közölte: a tanfelügyelőket továbbképzési program keretében készítik fel munkájukra, az erre való jelentkezés feltételei között pedig szerepel egyebek mellett az, hogy 14 év pedagógusi gyakorlattal rendelkezzenek, illetve 5 éves gyakorlattal abban az intézménytípusban, ahol az ellenőrzéseket végzik majd, illetve legyen pedagógus szakvizsgájuk vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatuk. A felkészítő továbbképzéseken első körben ezer embert képeznek ki, a továbbiakban pedig céljuk az 5 ezer ember kiképzése 60 órás tanfolyamok keretében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
