A köznevelési államtitkár szerint kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógusok életpályája és növekszik a...
A köznevelési államtitkár szerint kiszámíthatóvá és biztonságossá vált a pedagógusok életpályája és növekszik a pedagógushivatás iránti érdeklődés. Hoffmann Rózsa szombati budapesti sajtótájékoztatóján a tanév első félévét értékelve kiemelte: a tanítás rendben zajlott, és elindult az a folyamat, amelynek célja és eredménye, hogy a pedagógusokat a társadalom megbecsülje, és olyan helyzetbe hozza, hogy a bérük méltó legyen ahhoz a felelősségteljes munkához, amelyet végeznek.
Felidézte a pedagógus-előmeneteli rendszer indulását, amelynek keretében a pedagógusok 80 százaléka 40-80 ezer forintos béremelést kapott. Ez az első lépés, januárban ezt újabb követte a minimálbérhez kapcsolódva, 8-10 ezer forintos összeggel.
Kiemelte, hogy a béremelés előtt a legtöbb pedagógus 190-200 ezer forintot keresett, ez utána 290 ezer forintra nőtt. Összességében 160 ezer pedagógus havi jövedelme nőtt, és szeptembertől újabb, 10 ezer forintos nagyságrendű emelkedés várható. Jelezte: 2017-ig minden tanév kezdetén jogszabályban foglalt újabb növeléssel lehet számolni.
Kiszámítható és biztonságos a pedagógusok életpályája - mutatott rá a köznevelési államtitkár, aki megjegyezte: növekszik a pedagógushivatás iránti érdeklődés, az álláspályázatokra az intézkedések hatására egyre többen jelentkeznek. A munkaszervezés módja is megváltozott, ezt mára országszerte minden iskolában megszokták, és az egyetlen többletfeladatot nem írt elő a pedagógusok számára - fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy 2002 és 2009 között 17 448 pedagógus veszítette el az állását, ezzel szemben a mostani tanév úgy indult, hogy nem volt létszámcsökkenés. Az előző éveknek megfelelő létszámmal kezdték a tanévet, az iskolákban most 160 157 pedagógus dolgozik.
Hoffmann Rózsa örvendetesnek nevezte, hogy míg a korábbi években elég sok iskolát bezártak és összevontak, addig néhány intézmény a mostani tanévben újraindult. Nyolc kisiskola nyílt meg, és azért nem több, mert nem volt rá igény a gyermekek létszámának fogyása miatt - tette hozzá.
A kiosztott háttéranyag szerint 2013-hoz képest 13 százalékkal több forrás jut a köznevelés működésére, amire az idén 1 260 518 millió forintot fordítanak. Hoffmann Rózsa összegzése szerint jó irányba haladnak, és olyan törvényeket készítettek elő, fogadtak el, amelyek kidolgozásában a pedagógustársadalom reprezentatív szervezetei részt vettek. Egyetlen olyan intézkedés sincs, amit a társadalom és pedagógusok jóval több mint a fele ne támogatott volna - jegyezte meg.
A délutáni fővárosi tüntetésről kérdésre azt mondta: a szervezők egyértelműen politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg. Két és fél hónap múlva országgyűlési választások lesznek, ilyenkor a politikai erők erőteljesen hallhatják a hangjukat - jegyezte meg, hozzátéve: megszokták, hogy a másik oldal eszköztárában az utcai tüntetések, a negatív állítások egyaránt jelen vannak.
"Ezt egy természetes jelenségnek fogom fel, (…) nem tulajdonítok neki túlságosan nagy fontosságot" - fogalmazott, hozzátéve: olyan világ nem volt és nem lesz, ahol száz százalékig mindig mindenki egyetért.
Jeszenszkyné Gallai Gabriella, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a köznevelés megújítása valamennyi résztvevő közös érdeke. A szövetség ennek a folyamatnak kezdettől aktív résztvevője, és az irányvonallal teljes mértékben egyetértenek - mutatott rá. Arra számítanak, hogy a döntéshozók a véleményüket a jövőben is meghallgatják, és a Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttével reményeik szerint javaslataikkal élhetnek majd még a jogszabályalkotás előtt.
Kiemelte a pedagógus-béremelést, annak januári lépcsőjét, és azt mondta, hogy örülnek ennek a pedagógusok. Közölte, nagyon kevesen vannak azok, akiknek jövedelme csökkent.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
