Magyarországon olyan oktatási rendszer kezd megerősödni, amelyben a gyerek után a pedagógus a legfontosabb szereplő -...
Magyarországon olyan oktatási rendszer kezd megerősödni, amelyben a gyerek után a pedagógus a legfontosabb szereplő - jelentette ki a köznevelésért felelős államtitkár kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Hoffmann Rózsa egy szakmai fórumot megelőző sajtótájékoztatón sikeresnek nevezte a több lépcsőből álló pedagógus-előmeneteli rendszer eddig bevezetett elemeit, egyben megerősítette, hogy a rendszer építése a törvényben, illetve jogszabályban rögzített módon 2017-ig folytatódni fog.
Ennek révén az óvodapedagógusok, tanárok, tanítók egy olyan kiszámítható, biztonságos, tisztességes és jó színvonalú életet biztosító életpálya elé néznek, amelynek célja és eredménye, hogy a tanító ismét a magyar társadalom - anyagi értelemben is - megbecsült tagja lehessen, munkájuk színvonala pedig állandóan javuljon - fogalmazott az államtitkár.
Az idei tanévtől bevezetett intézkedésekkel - például a tanfelügyelet és a minősítési rendszer indulásával, az iskolai benntartózkodás és a mindennapos testnevelés elrendelésével -, valamint az állami fenntartásba átvett iskolák működésével kapcsolatban sok pozitív visszajelzés érkezett az intézményigazgatók és az önkormányzatok vezetői részéről - hangsúlyozta a tájékoztatón Hoffmann Rózsa.
Hozzátette: a pozitív folyamatok eredményeként a pedagógus jól érezheti magát, ez pedig tükröződhet a pedagógus pálya iránt érdeklődő tehetséges emberek számának növekedésében is.
Az államtitkár a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a köznevelési rendszerben végbement változások, valamint a tavaly szeptemberi és idén januári béremelés eredményeként nettó értékben 40 és 80 ezer forint közötti összeggel keresnek ma többet a pedagógusok, mint a 2006 és 2009 közötti időszakban.
Hoffmann Rózsa újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a pedagógusok harmada magasabb fizetési kategóriába került, és nagyobb bért kap, a rendszer egyik óriási erénye pedig az, hogy az illetményalapot a minimálbérhez viszonyítva számolják ki.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
