Magyarországon olyan oktatási rendszer kezd megerősödni, amelyben a gyerek után a pedagógus a legfontosabb szereplő -...
Magyarországon olyan oktatási rendszer kezd megerősödni, amelyben a gyerek után a pedagógus a legfontosabb szereplő - jelentette ki a köznevelésért felelős államtitkár kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Hoffmann Rózsa egy szakmai fórumot megelőző sajtótájékoztatón sikeresnek nevezte a több lépcsőből álló pedagógus-előmeneteli rendszer eddig bevezetett elemeit, egyben megerősítette, hogy a rendszer építése a törvényben, illetve jogszabályban rögzített módon 2017-ig folytatódni fog.
Ennek révén az óvodapedagógusok, tanárok, tanítók egy olyan kiszámítható, biztonságos, tisztességes és jó színvonalú életet biztosító életpálya elé néznek, amelynek célja és eredménye, hogy a tanító ismét a magyar társadalom - anyagi értelemben is - megbecsült tagja lehessen, munkájuk színvonala pedig állandóan javuljon - fogalmazott az államtitkár.
Az idei tanévtől bevezetett intézkedésekkel - például a tanfelügyelet és a minősítési rendszer indulásával, az iskolai benntartózkodás és a mindennapos testnevelés elrendelésével -, valamint az állami fenntartásba átvett iskolák működésével kapcsolatban sok pozitív visszajelzés érkezett az intézményigazgatók és az önkormányzatok vezetői részéről - hangsúlyozta a tájékoztatón Hoffmann Rózsa.
Hozzátette: a pozitív folyamatok eredményeként a pedagógus jól érezheti magát, ez pedig tükröződhet a pedagógus pálya iránt érdeklődő tehetséges emberek számának növekedésében is.
Az államtitkár a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a köznevelési rendszerben végbement változások, valamint a tavaly szeptemberi és idén januári béremelés eredményeként nettó értékben 40 és 80 ezer forint közötti összeggel keresnek ma többet a pedagógusok, mint a 2006 és 2009 közötti időszakban.
Hoffmann Rózsa újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a pedagógusok harmada magasabb fizetési kategóriába került, és nagyobb bért kap, a rendszer egyik óriási erénye pedig az, hogy az illetményalapot a minimálbérhez viszonyítva számolják ki.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
