Magyarországon olyan oktatási rendszer kezd megerősödni, amelyben a gyerek után a pedagógus a legfontosabb szereplő -...
Magyarországon olyan oktatási rendszer kezd megerősödni, amelyben a gyerek után a pedagógus a legfontosabb szereplő - jelentette ki a köznevelésért felelős államtitkár kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Hoffmann Rózsa egy szakmai fórumot megelőző sajtótájékoztatón sikeresnek nevezte a több lépcsőből álló pedagógus-előmeneteli rendszer eddig bevezetett elemeit, egyben megerősítette, hogy a rendszer építése a törvényben, illetve jogszabályban rögzített módon 2017-ig folytatódni fog.
Ennek révén az óvodapedagógusok, tanárok, tanítók egy olyan kiszámítható, biztonságos, tisztességes és jó színvonalú életet biztosító életpálya elé néznek, amelynek célja és eredménye, hogy a tanító ismét a magyar társadalom - anyagi értelemben is - megbecsült tagja lehessen, munkájuk színvonala pedig állandóan javuljon - fogalmazott az államtitkár.
Az idei tanévtől bevezetett intézkedésekkel - például a tanfelügyelet és a minősítési rendszer indulásával, az iskolai benntartózkodás és a mindennapos testnevelés elrendelésével -, valamint az állami fenntartásba átvett iskolák működésével kapcsolatban sok pozitív visszajelzés érkezett az intézményigazgatók és az önkormányzatok vezetői részéről - hangsúlyozta a tájékoztatón Hoffmann Rózsa.
Hozzátette: a pozitív folyamatok eredményeként a pedagógus jól érezheti magát, ez pedig tükröződhet a pedagógus pálya iránt érdeklődő tehetséges emberek számának növekedésében is.
Az államtitkár a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a köznevelési rendszerben végbement változások, valamint a tavaly szeptemberi és idén januári béremelés eredményeként nettó értékben 40 és 80 ezer forint közötti összeggel keresnek ma többet a pedagógusok, mint a 2006 és 2009 közötti időszakban.
Hoffmann Rózsa újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a pedagógusok harmada magasabb fizetési kategóriába került, és nagyobb bért kap, a rendszer egyik óriási erénye pedig az, hogy az illetményalapot a minimálbérhez viszonyítva számolják ki.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
