Sokkal keményebb, professzionálisabb munkára van szükség, különben az oktatás sosem fog elmozdulni arról mélypontról, ahova süllyedt - jelentette ki a köznevelésért felelős államtitkár szerdán Barcson a Széchényi Ferenc gimnáziumban tartott sajtótájékoztatón.
Hoffmann Rózsa a térségi iskolaigazgatókkal és tankerületi igazgatókkal folytatott szakmai beszélgetés után azt mondta: a pedagógusok béremelésének első és második lépése megtörtént - ezt mindenki örömmel tudomásul is vette -, de ennek az életpályának része az is, hogy fejlődést várnak el a pedagógusoktól, az oktatás, a nevelés színvonalának javulását.
Ez nem többletmunkát jelent a pedagógusoknak, hanem intenzívebb, szakmaibb és keményebb munkát - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: ezt sokan belátják, megértik, tudomásul veszik, és teszik a dolgukat. "Van kétszáz ember, aki ez ellen tiltakozott, és bojkottot hirdetett, de van most már 18 ezer, aki már ott tart, hogy a portfóliója majdnem összeállt" - jegyezte meg.
Hoffmann Rózsa közölte: "mi arra készülünk, és úgy látjuk, minden esélyünk megvan arra, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség folytathatja majd a kormányzást". Akkor pedig folytatják a megkezdett átalakításokat, mert "az irány jó".
Folytatják a mindennapos testnevelést, az erkölcstan- és hittanoktatást, a közösségi munkát, a tanfelügyelet kiépítését, a pedagógusok minősítését, valamint a pedagógusok béremelését - mondta. Hozzátette: jelentős változást várnak attól, hogy 2015-től minden hároméves gyermek óvodába fog járni. Intenzíven foglalkoznak majd a művészeti neveléssel, "amire eddig kevés erőnk és időnk marad", és foglalkoznak a kollégiumok helyzetével, valamint előkészítik az érettségi rendszer megújítását.
Az államtitkár az elmúlt négy évet értékelve azt mondta: "óriási változtatásokat tettünk, illetve indítottunk el minden téren. Az én szakterületem az iskolaügy, ezen pedig kiemelten mindent a megújulásnak rendeltünk alá."
Nem volt hibátlan minden intézkedésük - ismerte el, de úgy vélekedett, hogy ez nem is várható egy ilyen nagy rendszer gyors ütemű átalakításánál.
"A gyors átalakulás problémát okozott sokaknak, ezt belátom, mégis azt kell kérnem minden oktatásügyi szereplőtől, azt mérlegelje, hogy annyira rosszak voltak már az eredmények, a visszajelzések az oktatásról, hogy nem várhattunk újabb négy évet. Ezért döntöttünk a gyors átalakulás mellett, vállalva annak minden negatív velejáróját" - fogalmazott, hangsúlyozva: a jó szándék és a szakértelem megkérdőjelezhetetlen.
Hoffmann Rózsa szerint április 6-án arról is véleményt mondanak a választók, hogy akarnak-e egy olyan országot, ahol megint iskolák százait zárják be, pedagógusok ezreit bocsátják el, és a tanulók eredménye romlik, avagy egy olyan országot akarnak, ahol az iskolák megmaradnak, sőt újak nyílnak, ahol a pedagógusokat nem elbocsátják, hanem megbecsülik jelentős fizetésemeléssel.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
