Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) nem sokban hasonlít az eredetileg tervezettre – mondta a Nemzeti Erőforrás...

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) nem sokban hasonlít az eredetileg tervezettre – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Székesfehérváron; Hoffmann Rózsa a szakmai fórumon megerősítette, hogy a tervezet napokon belül a kormány elé kerül.
Az államtitkár a tárca élén bekövetkező váltással kapcsolatban - az MTI érdeklődésére - elmondta, régóta ismeri a miniszteri poszt várományosát, Balog Zoltánt, aki társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként "sok szálon kötődik az oktatáshoz". Hoffmann Rózsa közlése szerint alapvető kérdésekben egyetértenek, az elmúlt időszakban jó együttműködés alakult ki közöttük. "Gyökeres változásra nem számítok, a miniszterjelölt előzetesen megerősített pozíciómban" – tette hozzá.
Az államtitkár a mintegy kétszáz intézményvezető és pedagógus előtt tartott tanácskozáson elmondta, hogy rengeteg javaslatot, véleményt kaptak, amelyek beépültek a NAT-ba. Csökkentették a kötelező tananyag mennyiségét, hogy valóban minimumszabályozás valósuljon meg.
"Új tantárgyak csekély mértékben jelennek meg, sok esetben inkább beépítettük az ezzel kapcsolatos társadalmi igényeket a hagyományos tantárgyakba. Egy dolog azonban nem változott: visszatérünk ahhoz a tartalmi szabályozáshoz, amely a nemzeti műveltség egységességét hivatott biztosítani" – mondta Hoffmann Rózsa.
Az államtitkár kiemelte, hogy visszaállítják az 1985-ben megszüntetett szakfelügyeleti rendszert, a külső szakmai ellenőrzéseket azonban nem egy hivatal fogja végezni, hanem erre továbbképzett pedagógusok. A tervek szerint minden oktatási évben minden intézményt négyszer egy napig fognak ellenőrizni.
Az intézmények jövőbeni működésével kapcsolatban Hoffmann Rózsa kifejtette, a köznevelésben kettéválasztották a fenntartói és a működtetői feladatokat. Előbbi jelenti a szakmai irányítást, amelyre létrehoznak egy intézményrendszert. "Ennek központja a munkaanyagban egyelőre Klebelsberg Intézményfenntartó Központként szerepel. Az elképzelések szerint járásonként lesznek hivatalai, amelyek huszonegy fenntartói feladatot látnak el. Az eddigi fenntartóknál, vagyis az önkormányzatoknál marad többek között a működtetés és a személyi kérdések" - mondta.
A következő tanévben csekély, 2013 őszétől komolyabb változások várhatóak. Akkortól lesz kötelező az erkölcs és hittan oktatás, naponta egy testnevelés óra, bevezetik az új nemzeti alaptantervet felmenő rendszerben. A tervezett pedagógus-életpályamodell kapcsán azt mondta, hogy az kiszámíthatóbbá teszi a pedagógusok életét, növeli bérüket, átrendezi munkaidejüket, 2013-as bevezetésére "jóval több, mint 50 százalék esély van".
Az erőforrás-minisztérium vezetéséről szerdán mondott le Réthelyi Miklós. A távozó miniszter, aki az Orbán-kormány megalakulásakor két évre vállalta a munkát, a kormányfőnek írt levelében úgy fogalmazott: a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de a tárca vezetése a jövőben a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő minisztert kíván. Orbán Viktor a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumból Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz; a kormány pénteken nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást a parlamentnek. A változtatás - a parlament jóváhagyása után - május 14-én lép hatályba.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.