Már februárban jelezte az emberi erőforrások miniszterének, hogy nem szeretné köznevelési államtitkárként folytatni munkáját - mondta Hoffmann Rózsa csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: az elmúlt négy évben minden elemében megújították a köznevelés rendszerét, gondosan végiggondolt "rendszerváltozás" közepén vannak. Ez egy olyan folyamat volt, amit április 6-án nagy igennel fogadott az ország - mondta. Ebben az összefüggésben, hogy éppen ki az a személy, aki folytatja a munkát, másodlagos, és az ő személye sem elsődleges - tette hozzá.
Hoffmann Rózsa elmondta, már februárban közölte azt a szándékát az emberi erőforrások miniszterével, hogy ne ő folytassa. Azt mondta, mivel hivatalos választ még nem kapott, nem illő arra a kérdésre választ adnia, hogy milyen formában és hol dolgozik tovább.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Hír Tv-vel közölte, hogy Hoffmann Rózsa nem köznevelési államtitkárként folytatja munkáját, az oktatásügyben más feladatot kap.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
