Meglepő kijelentés Hoffmann Rózsától: nincs itt semmi ellentmondás?

Hoffmann Rózsa szerint rosszul vágták össze az RTL Klub Híradóját, ezért tűnhetett úgy, hogy a volt köznevelési államtitkár szerint már nem sikertörténet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozása - írja a hvg.hu.

  • Eduline
MTI Fotó: Soós Lajos

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az RTL Klub Híradójának múlt hét szerdán Hoffmann Rózsa úgy nyilatkozott: az iskolák állami átvételéről szóló jogszabályt nem ő alkotta, ezért is szólt elég hamar, hogy ez így nem fog működni, egy központból ugyanis nem lehet 198 tankerületet jól irányítani.

A korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák 2013. január 1-jével kerültek az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik), az átalakítást Hoffmann vezényelte le köznevelési államtitkárként. Akkor a Klikről azt mondta: létrehozása sikertörténet, és minden zökkenőmentesen zajlott.

A hvg.hu-nak adott interjúban a volt államtitkár most azt mondta: tavaly tavasszal már mindannyian látták, hogy változtatni kell a Klik szervezetén, felépítésén. Ez a folyamat el is indult, már az ő idejében is erősítették a megyei hatásköröket, jogszabálymódosításra viszont már volt ideje. "Nem volt itt semmi ellentmondás: egy központból tényleg nem lehet elég hatékonyan irányítani 198 tankerületet" - tette hozzá. Hoffmann a Klik szervezeti és működési szabályzatára célzott, amelyet a szervezet akkori elnöke írt: az államtitkárnak csak véleményezési joga volt.

Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen irányt támogatna az intézményfenntartó átalakításában, Hoffmann azt válaszolta: a tankerületeknek nagyobb autonómiát kell kapniuk technikai és gazdasági kérdésekben, a megyei szintű irányításnak pedig erős koordináló, ellenőrző és információgyűjtő szerepet szán. Czunyiné Bertalan Judit, a jelenlegi köznevelési államtitkár is a megyei szintet erősítené. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.