Mégis létezik olyan háttértanulmány, amely tanárelbocsátásokat, iskolabezárásokat és a pedagógusok munkaterhének...
Mégis létezik olyan háttértanulmány, amely tanárelbocsátásokat, iskolabezárásokat és a pedagógusok munkaterhének növelését prognosztizálja – ismerte el a csütörtöki oktatási bizottsági ülésen Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.
Az fn24.hu múlt héten számolt be arról, hogy a kormány.hu-n nyilvánosságra hozott közoktatási tervezet mellett létezik egy „titkos melléklet”, amely a közoktatás átalakításának veszteseiről szól – a dokumentumról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. Hoffmann Rózsa államtitkár a cikk megjelenése után közleményben cáfolta a melléklet létezését, egy sajtótájékoztatón pedig kijelentette, hogy „az olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla”.
Az oktatási bizottság ülésére az államtitkár nem ment el, ezért Gloviczki Zoltán volt kénytelen – ahogy az fn24.hu-nak a jelenlévők fogalmaztak – „elvörösödve menteni a menthetőt”, amikor Hiller István elővette a dokumentumot, amelyen Hoffmann Rózsa és Réthelyi Miklós aláírása is szerepelt.
Gloviczki szerint az anyagot az Ecostat készítette a törvény alapján. Amikor Hoffmann Rózsa erről nyilatkozott, talán rossz választ adott – mondta. Majd a dokumentumban szereplő negatív következményekről kijelentette: „ezek nem célok, hanem következmények”. A bizottságban – a hírportál forrásai szerint – erre kínos nevetés tört ki. A közoktatási tervezetről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
