"Az oktatásügyben az eredményesség megítéléséhez legalább egy-két évtizedre van szükség. Önmagunk becsapása lenne annak alapján véleményt formálni, hogy néhány százan vagy ezren hangos szóval tiltakoznak-e ellene. De ha muszáj értékelnem, akkor a kormány oktatáspolitikai szándékait, intézkedéseit tekintve erős jelest, a kivitelezésre pedig jót, helyenként közepest adnék. A közvélemény és a politikusok némelyike sajnos türelmetlen, így könnyű a laikus tömegeket hergelni az oktatásügy ellen. Pláne olyan időszakban, amikor az irányítás szigorúbb munkát kíván diáktól és tanártól, még ha jelentős mértékben növeli is ez utóbbiak fizetését" - mondta a lapnak adott interjúban.
Hoffmann Rózsa hozzátette: "én elsősorban szakemberként foglalkoztam az oktatással, mert ehhez értek igazán. A politikában lassan túlsúlyossá váló kommunikációs képességeim gyengébbek voltak".
"A követelménytámasztásnak, a kötelességteljesítés szükségességének hangot adni a nyilvánosság előtt lehet, nem volt szerencsés a morálisan fellazult liberális korszak végén. Jóllehet, a kritikák java része méltatlan és igazságtalan támadás formájában jelent meg" - mondta.
A volt oktatási államtitkár szerint a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor "az volt a hibánk, hogy nem maradt több erőnk a széles körű tájékoztatásra, így nem sikerült átvinni, elfogadtatni, hogy miért van rá szükség. Merőben új szemléletet képviseltünk". Az iskolák állami átvételéről úgy fogalmazott, sok volt a jogos panasz, "hiszen egy ilyen nagy rendszer átalakítása nem megy egyik napról a másikra döccenők nélkül. Valójában arról volt szó, hogy akik nem kedvelték a mi értékrendünket, azonnal megtalálták a politikai szitokszót, és hazugsággal államosításról kezdtek beszélni".
A készülő alaptantervről azt mondta, örök kérdés, hogy minek a rovására csökkentsék a tananyagot. "Döntsünk úgy, mint a divatból, ám felületesen példaként idézett finnek, hogy nem tanítunk többé irodalmat? Ez nálunk elképzelhetetlen, hiszen a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem ismerete nemzettudatunk alapja, kiiktathatatlan az oktatási rendszerünkből. Nem lehet száműzni a két idegen nyelvet és a természettudományokat sem, hiszen utóbbiak a műszaki tudományokkal együtt megalapozzák egy ország gazdasági sikerét. Ezen felül a művészeti órákra és a mindennapos testnevelésre is szükség van" - mondta.
A korábbi oktatási államtitkár elmondta véleményét a mostani diáktüntetésekről. A KDNP-s politikus más témában tartott sajtótájékoztatót, de kérdezték a diákok oktatást érintő követeléseiről is. Mint kiemelte: oktatási államtitkárként számtalanszor tárgyalóasztalhoz ült a diákokkal, és az oktatásért felelős miniszter is ezt teszi, hiszen az országos diákparlament képviselői jelen vannak a köznevelési kerekasztalon is.
