A kormány oktatáspolitikai elképzeléseire, intézkedéseire "erős jelest, a kivitelezésre pedig jót, helyenként közepest adnék" - mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Hírlapnak. A volt oktatási államtitkár szerint ő elsősorban szakemberként foglalkozott az oktatással, "mert ehhez értek igazán, a politikában lassan túlsúlyossá váló kommunikációs képességeim gyengébbek voltak".
"Az oktatásügyben az eredményesség megítéléséhez legalább egy-két évtizedre van szükség. Önmagunk becsapása lenne annak alapján véleményt formálni, hogy néhány százan vagy ezren hangos szóval tiltakoznak-e ellene. De ha muszáj értékelnem, akkor a kormány oktatáspolitikai szándékait, intézkedéseit tekintve erős jelest, a kivitelezésre pedig jót, helyenként közepest adnék. A közvélemény és a politikusok némelyike sajnos türelmetlen, így könnyű a laikus tömegeket hergelni az oktatásügy ellen. Pláne olyan időszakban, amikor az irányítás szigorúbb munkát kíván diáktól és tanártól, még ha jelentős mértékben növeli is ez utóbbiak fizetését" - mondta a lapnak adott interjúban.
Hoffmann Rózsa hozzátette: "én elsősorban szakemberként foglalkoztam az oktatással, mert ehhez értek igazán. A politikában lassan túlsúlyossá váló kommunikációs képességeim gyengébbek voltak".
"A követelménytámasztásnak, a kötelességteljesítés szükségességének hangot adni a nyilvánosság előtt lehet, nem volt szerencsés a morálisan fellazult liberális korszak végén. Jóllehet, a kritikák java része méltatlan és igazságtalan támadás formájában jelent meg" - mondta.
A volt oktatási államtitkár szerint a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor "az volt a hibánk, hogy nem maradt több erőnk a széles körű tájékoztatásra, így nem sikerült átvinni, elfogadtatni, hogy miért van rá szükség. Merőben új szemléletet képviseltünk". Az iskolák állami átvételéről úgy fogalmazott, sok volt a jogos panasz, "hiszen egy ilyen nagy rendszer átalakítása nem megy egyik napról a másikra döccenők nélkül. Valójában arról volt szó, hogy akik nem kedvelték a mi értékrendünket, azonnal megtalálták a politikai szitokszót, és hazugsággal államosításról kezdtek beszélni".
A készülő alaptantervről azt mondta, örök kérdés, hogy minek a rovására csökkentsék a tananyagot. "Döntsünk úgy, mint a divatból, ám felületesen példaként idézett finnek, hogy nem tanítunk többé irodalmat? Ez nálunk elképzelhetetlen, hiszen a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem ismerete nemzettudatunk alapja, kiiktathatatlan az oktatási rendszerünkből. Nem lehet száműzni a két idegen nyelvet és a természettudományokat sem, hiszen utóbbiak a műszaki tudományokkal együtt megalapozzák egy ország gazdasági sikerét. Ezen felül a művészeti órákra és a mindennapos testnevelésre is szükség van" - mondta.
Hoffmann Rózsa is elmondta a véleményét a diáktüntetésről
A korábbi oktatási államtitkár elmondta véleményét a mostani diáktüntetésekről. A KDNP-s politikus más témában tartott sajtótájékoztatót, de kérdezték a diákok oktatást érintő követeléseiről is. Mint kiemelte: oktatási államtitkárként számtalanszor tárgyalóasztalhoz ült a diákokkal, és az oktatásért felelős miniszter is ezt teszi, hiszen az országos diákparlament képviselői jelen vannak a köznevelési kerekasztalon is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
