Hoffmann Rózsa elismerte: "lehetséges", hogy 2013-ban nem lesz fizetésemelés

A "költségvetési kényszerhelyzet" miatt lehetséges, hogy néhány hónapot csúszik a pedagógus-életpályamodell - írja...

  • Eduline
Hoffmann Rózsa cikket írt, és elismerte, csúszhat a pedagógusok béremelése
MTI / Illyés Tibor

A "költségvetési kényszerhelyzet" miatt lehetséges, hogy néhány hónapot csúszik a pedagógus-életpályamodell - írja Hoffmann Rózsa szerdán, a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. Az oktaási államtitkár azzal biztatja a tanárokat és a tanítókat, hogy "a bevezetés nem várat majd sokáig magára".

Hoffmann Rózsa múlt kedden még cáfolta azt az információt, miszerint 2013 szeptemberétől biztosan nem emelik a pedagógusok bérét a jövő évi költségvetésben tátongó 300-350 milliárdos hiány és a megszorítások miatt. Azt is kijelentett, hogy az életpályamodell esetleges elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, ezért "elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen".

Pénteken Matolcsy György jelentette be, hogy a tanárok béremelését 2014 januárjára halasztják, ettől 73 milliárd forintos javulást várnak a költségvetésben. Matolcsy annyit hozzátett, hogy ha a növekedés jobban alakul a most 1 százalékra csökkentett ütemnél, akkor megadják már jövőre a béremelést.

Hoffmann szerdai cikkében már arról ír, hogy bár józan belátás húzódik amögött a társadalmi igény mögött, hogy a pedagógusok anyagi helyzete javuljon, ennek gazdasági korlátaival és hatásaival is számolnunk kell, valamint figyelembe kell vennünk, hogy a pedagógusok helyzetének javulása egyszerű és egyszeri béremeléssel nem oldható meg.

Cikkében Hoffmann arra emlékeztet, hogy a törvény által kilátásba helyezett életpályamodell előmozdítja a pedagógusok szakmai fejlődését, és egyben jutalmazza is azt. Emellett azonban a pedagógiai munka javulását szolgálja majd a pedagógusok szakmai ellenőrzését végző tanfelügyelet is - írja az államtitkár.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.