Hoffmann Rózsa elismerte: "lehetséges", hogy 2013-ban nem lesz fizetésemelés

A "költségvetési kényszerhelyzet" miatt lehetséges, hogy néhány hónapot csúszik a pedagógus-életpályamodell - írja...

  • Eduline
Hoffmann Rózsa cikket írt, és elismerte, csúszhat a pedagógusok béremelése
MTI / Illyés Tibor

A "költségvetési kényszerhelyzet" miatt lehetséges, hogy néhány hónapot csúszik a pedagógus-életpályamodell - írja Hoffmann Rózsa szerdán, a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. Az oktaási államtitkár azzal biztatja a tanárokat és a tanítókat, hogy "a bevezetés nem várat majd sokáig magára".

Hoffmann Rózsa múlt kedden még cáfolta azt az információt, miszerint 2013 szeptemberétől biztosan nem emelik a pedagógusok bérét a jövő évi költségvetésben tátongó 300-350 milliárdos hiány és a megszorítások miatt. Azt is kijelentett, hogy az életpályamodell esetleges elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, ezért "elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen".

Pénteken Matolcsy György jelentette be, hogy a tanárok béremelését 2014 januárjára halasztják, ettől 73 milliárd forintos javulást várnak a költségvetésben. Matolcsy annyit hozzátett, hogy ha a növekedés jobban alakul a most 1 százalékra csökkentett ütemnél, akkor megadják már jövőre a béremelést.

Hoffmann szerdai cikkében már arról ír, hogy bár józan belátás húzódik amögött a társadalmi igény mögött, hogy a pedagógusok anyagi helyzete javuljon, ennek gazdasági korlátaival és hatásaival is számolnunk kell, valamint figyelembe kell vennünk, hogy a pedagógusok helyzetének javulása egyszerű és egyszeri béremeléssel nem oldható meg.

Cikkében Hoffmann arra emlékeztet, hogy a törvény által kilátásba helyezett életpályamodell előmozdítja a pedagógusok szakmai fejlődését, és egyben jutalmazza is azt. Emellett azonban a pedagógiai munka javulását szolgálja majd a pedagógusok szakmai ellenőrzését végző tanfelügyelet is - írja az államtitkár.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.