A "költségvetési kényszerhelyzet" miatt lehetséges, hogy néhány hónapot csúszik a pedagógus-életpályamodell - írja...
A "költségvetési kényszerhelyzet" miatt lehetséges, hogy néhány hónapot csúszik a pedagógus-életpályamodell - írja Hoffmann Rózsa szerdán, a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. Az oktaási államtitkár azzal biztatja a tanárokat és a tanítókat, hogy "a bevezetés nem várat majd sokáig magára".
Hoffmann Rózsa múlt kedden még cáfolta azt az információt, miszerint 2013 szeptemberétől biztosan nem emelik a pedagógusok bérét a jövő évi költségvetésben tátongó 300-350 milliárdos hiány és a megszorítások miatt. Azt is kijelentett, hogy az életpályamodell esetleges elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, ezért "elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen".
Pénteken Matolcsy György jelentette be, hogy a tanárok béremelését 2014 januárjára halasztják, ettől 73 milliárd forintos javulást várnak a költségvetésben. Matolcsy annyit hozzátett, hogy ha a növekedés jobban alakul a most 1 százalékra csökkentett ütemnél, akkor megadják már jövőre a béremelést.
Hoffmann szerdai cikkében már arról ír, hogy bár józan belátás húzódik amögött a társadalmi igény mögött, hogy a pedagógusok anyagi helyzete javuljon, ennek gazdasági korlátaival és hatásaival is számolnunk kell, valamint figyelembe kell vennünk, hogy a pedagógusok helyzetének javulása egyszerű és egyszeri béremeléssel nem oldható meg.
Cikkében Hoffmann arra emlékeztet, hogy a törvény által kilátásba helyezett életpályamodell előmozdítja a pedagógusok szakmai fejlődését, és egyben jutalmazza is azt. Emellett azonban a pedagógiai munka javulását szolgálja majd a pedagógusok szakmai ellenőrzését végző tanfelügyelet is - írja az államtitkár.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
