Hoffmann Rózsa az iskolaköpenyről: "melengetem a gondolatot"

Hoffmann Rózsa arra számít, hogy legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba januártól.

  • MTI

MTI / Varga György
Hoffmann Rózsa arra számít, hogy legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba januártól. Az oktatási államtitkár az M1 Este című műsorában azt mondta: az önkormányzatoknak szeptember végéig kell szándéknyilatkozatot tenniük arról, hogy tudják-e a jövőben vállalni az intézmények fenntartását. Ezt követően - már a költségvetési számok pontosabb ismeretében - október végéig kell a 3000 főnél nagyobb lélekszámú településeken a képviselőtestületeknek egyértelműen nyilatkozniuk.

Kifejtette: pontosan szabályozták, milyen körülmények hiánya esetén mondhatnak le az önkormányzatok a működtetésről. Úgy sejtem az intézmények jóval több mint felét, legalább kétezer intézményt kell majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak koordinálnia - fogalmazott Hoffmann Rózsa.

Nem lesznek ugyanakkor szándékolt elbocsátások, és összevonások - erősítette meg ismét az oktatási államtitkár. Hozzátette: korábban jelezték, hogy azoknak a paramétereknek, amelyeket a törvény egyértelműen lefektet, meg kell felelni. Ha ebből az következik, hogy szomszédos iskolákban csak 10-12 gyerek van, akkor ott nyilvánvalóan összevonásra lesz szükség, és ebből az következik, hogy ott kevesebb pedagógus is el tudja látni a feladatot - jelezte.

Az iskolaköpeny használatáról azt mondta: az egyenruha, vagy iskolaköpeny nagyon sok előnnyel jár. Azt az óriási különbséget, ami a gyerekek között van öltözködésben a köpeny "áldásos módon eltakarja". Emellett magyar munkavállalók kapcsolódhatnának be közbeszerzés útján a köpenyek, egyenruhák megvarrásába - jegyezte meg. "Melengetem ezt a gondolatot (...) vállalom, hogy nagyon jónak tartanám" - fogalmazott, hozzátéve: keresnek hozzá forrásokat.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.