Hoffmann Rózsa nem érzi megfutamodásnak, hogy a kormányzat kettéválasztja az oktatás területét, és ő köznevelésért...
Hoffmann Rózsa nem érzi megfutamodásnak, hogy a kormányzat kettéválasztja az oktatás területét, és ő köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját. Az oktatási államtitkár a TV2 Mokka című műsorában szerda reggel azt mondta, megfutamodás az lett volna, ha odadobta volna "koncul" a felsőoktatást egy hozzá nem értő embernek.
Nagyon szoros lesz az együttműködésük Klinghammer Istvánnal, aki a felsőoktatásért felelős államtitkár lesz, és akit ő javasolt a posztra - erősítette meg. Kitért arra, hogy teljes mértékben nem száll, nem is szállhat ki a felsőoktatásból, hiszen sok kérdés összefügg a köz- és a felsőoktatásban, utóbbin "a szemét rajta tartja majd". A megkezdett folyamatok folytatódnak - hangsúlyozta.
Hozzátette: beszéltek a kormányfővel és a miniszterrel is a terület szétválasztása előtt. Kitért arra is, hogy fizikailag sem nagyon tudott az elmúlt hónapokban a felsőoktatás ügyeivel foglalkozni. Megjegyezte: Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár jól vitte a felsőoktatás ügyeit, de a Hallgatói Hálózat (Haha) valamilyen oknál fogva nem "csípte őt".
A demonstrációikkal összefüggésben kiemelte: "közismertté vált", hogy a hallgatók felkészítése mögött olyan politikai és pénzügyi csoportok állnak, amelyeknek érdekük, hogy ez a kormány megbukjon. Ez a politikai játszma része, és a Haha képviselői is elismerték, hogy Soros György magyar származású üzletember által finanszírozott továbbképzéseken vettek részt - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a hallgatói szerződés az alaptörvénybe kerül-e valóban, ehhez ragaszkodnak-e, jelezte: ezt a parlamentben támogatni fogja. Hozzátette: a részleteket ugyanakkor törvény szabályozza majd.
Az oktatási államtitkárság kedden közölte: a felsőoktatás átszervezését - Hoffmann Rózsa javaslatára, aki a posztján maradva a jövőben elsősorban a köznevelési rendszer kérdéseivel foglalkozik - Klinghammer István kinevezésével oldja meg az emberi erőforrások minisztere. Klinghammer István korábban az ELTE rektora volt.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
