Hoffmann Rózsa: Pokorni egy éve a nyilvánosság előtt kritizál

A Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt, vannak különböző nézetű emberek, Pokorni Zoltán az államtitkárság és a kormány...

  • Eduline

A Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt, vannak különböző nézetű emberek, Pokorni Zoltán az államtitkárság és a kormány álláspontjához képest egy végletesen más álláspontot képvisel az oktatási törvényekről - mondta az oktatási államtitkár az Inforádiónak az Országgyűlésben kapott kritikákra reagálva. Hoffmann Rózsa kiemelte: nem lepte meg Pokorni Zoltán szónoklata, hiszen "egy év óta minden alkalmat megragad, hogy a kritikáját a nyilvánosság előtt fejtse ki".

Hoffmann Rózsa a keddi parlamenti vitán. Fogadta a támadásokat
MTI Fotó: Földi Imre

Hoffmann Rózsa szerint az államtitkárság csapata is megfelelő potenciállal rendelkezik egy törvény megalkotásához. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke több ponton nem ért egyet a törvény módszereivel, például azzal, hogy a jogszabály elveszi az önkormányzatok fenntartói jogát. Az MSZP egyenesen a visszavonására szólította fel a kormányt, civil oktatási szervezetek pedig demonstrációt kezdtek a Parlamentnél. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Pokorni Zoltánnal nem egyeztetett a törvényekről, kritikákat csak a nyilvánosság előtt kapott.

Hoffmann Rózsa kiemelte: a fenntartó kérdésében például nem az a fontos, hogy az államé az intézmény, és az önkormányzat visszaveheti, vagy a helyhatóságé, de ha nem tudja fenntartani, átadhatja, hanem a stabilitás.

Az oktatási államtitkár szerint alaptalan vád az, hogy a kormány a kisiskolák ellen lenne. Minden településen, ahol nyolc gyerek van, és a szülők igénylik, működnie kell az alsó tagozatnak. A kisebb településeken összevont osztályok is működhetnek, ez pedagógiailag is hasznos lehet - emelte ki Hoffmann Rózsa. Hozzátette: felső tagozatot csak ott zárnak be, ahol elfogynak a tanulók, erre csak kevés helyen lehet számítani.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.