„Párbaj? Nem is értem, miről beszél az államtitkár asszony, mi nem párbajozni akarunk” – mondta a TV2-nek Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Ez már a sokadik felvonása a PDSZ és Hoffmann Rózsa közötti összetűzésnek.
„Hetente több száz pedagógussal találkozom, és valóban tárgyalok velük. Azoknak, akiknek a módszerei és a bántó stílusa nem teszi lehetővé, hogy megegyezésre jussunk, azzal nem. Volt régen, az úri világban egy párbajkódex: aki nem párbajképes, azzal nem párbajozunk. Én az ilyen hangvételt nem tartom párbajképesnek” – így reagált Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár múlt pénteken a PDSZ nyílt levelére, amelyben a szakszervezet azt írta, „értelmiségiek vagyunk, tudunk és szeretünk önállóan dolgozni, gondolkodni, tanítani, nevelni, alkotni. Természetes, hogy tiltakozunk, ha azt tapasztaljuk, hogy a mindenkori hatalom (vissza)élve helyzetével ebben minket akadályoz”.
A PDSZ nyílt levelében az állt: nem hallgathatnak akkor sem, ha van olyan, amiben egyetértenek az államtitkárral. Ilyen például Hoffmann Rózsa múlt szerdai, barcsi nyilatkozatának egyik gondolata. „Sokkal keményebb és professzionálisabb munkára van szükség, különben az oktatás sosem fog elmozdulni arról a mélypontról, ahová süllyedt” – mondta akkor az államtitkár.
A nyilatkozatra a PDSZ úgy reagált: „egyetértünk. Az a visszalépés, ami az elmúlt kormányzati ciklusban történt, ami az Ön által is említett mélypontot eredményezte, csak rendkívül szakszerű, pontos és alapos munkával fordítható meg. Mi, pedagógusok erre készen állunk. Mi, pedagógusok”.
A Hívatlanul hálózat egyik tagja is reagált Hoffmann Rózsa nyilatkozataira, a csoport blogján azt írja, nem érti, "miért van az, hogy egy magát pedagógusnak valló államtitkár hetek óta sértegetheti büntetlenül a pedagógusokat, és még senki nem vágta elé a glaszékesztyűjét".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
