Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A korábban megbukott oktatási államtitkárnak sem ez volt a legnépszerűbb javaslata, négy éve el is kaszálták. 2019-re mégis leporolná az oktatásirányítás a tervet.

A magyar oktatásban súlyos egyenlőtlenségeket okoz a nyári szünet. Míg a szerencsésebb családok gyerekeinek nagyon aktív nyári foglalkozásokban lehet részük, egyes táborokban fejlesztő foglalkozásokkal is találkozhatnak, addig a szegényebb sorsú diákoknál még az is probléma, hogy az ingyenes gyermekétkezés kiesése miatt leget egyenek otthon, nemhogy szellemileg is aktívan töltsék a szünidőt. A tanévkezdésre így rengetegen lemaradnak, sokat felejtenek, vagyis nőnek az egyenlőtlenségek a diákok között. Sajnos ez egyébként is általános jelenség a magyar közoktatásban.
Rendkívüli: 2019-től jöhet a rövidebb nyári szünet
Palkovics László szerint az új tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának.
A szünet lerövidítése tehát nagyon ésszerűnek hangzik, ám önmagában csak egy adminisztratív megoldás egy problémára, amit így nem is tud megfelelően kezelni. Palkovics László államtitkár korábban az MTA székházában tartott konferenciát követően az Eduline-nak nyilatkozva elárulta, hogy tervezik a nyári táboroztatás reformját is, ám ez az államtitkár pénteken megjelent nyilatkozatából nem tükröződik.
Azonban az ötlet 2011-2012-ből származik, Hoffmann Rózsa államtitkársága idején merült fel először a szünidők átszervezése. Ekkor azonban nem a diákok, hanem a szülők szabadságai felől közelítette meg a kérdést, akiknek problémát jelentett a gyerekek elhelyezése. Ekkor csak az általános iskolai tanév lerövidítése volt terítéken, a középiskolát nem érintette volna, így az érettségit sem.
Végül elállt a tervektől, akkor Hoffmann Rózsa azzal indokolta az elhalasztását, hogy megfelelő idő álljon az igények felmérésére és az előkészítésre. Erre nem maradt alkalma, ugyanis a 2012-2013-as hallgatói tüntetések hatására távozott posztjáról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.