A korábban megbukott oktatási államtitkárnak sem ez volt a legnépszerűbb javaslata, négy éve el is kaszálták. 2019-re mégis leporolná az oktatásirányítás a tervet.
A magyar oktatásban súlyos egyenlőtlenségeket okoz a nyári szünet. Míg a szerencsésebb családok gyerekeinek nagyon aktív nyári foglalkozásokban lehet részük, egyes táborokban fejlesztő foglalkozásokkal is találkozhatnak, addig a szegényebb sorsú diákoknál még az is probléma, hogy az ingyenes gyermekétkezés kiesése miatt leget egyenek otthon, nemhogy szellemileg is aktívan töltsék a szünidőt. A tanévkezdésre így rengetegen lemaradnak, sokat felejtenek, vagyis nőnek az egyenlőtlenségek a diákok között. Sajnos ez egyébként is általános jelenség a magyar közoktatásban.
Rendkívüli: 2019-től jöhet a rövidebb nyári szünet
Palkovics László szerint az új tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának.
A szünet lerövidítése tehát nagyon ésszerűnek hangzik, ám önmagában csak egy adminisztratív megoldás egy problémára, amit így nem is tud megfelelően kezelni. Palkovics László államtitkár korábban az MTA székházában tartott konferenciát követően az Eduline-nak nyilatkozva elárulta, hogy tervezik a nyári táboroztatás reformját is, ám ez az államtitkár pénteken megjelent nyilatkozatából nem tükröződik.
Azonban az ötlet 2011-2012-ből származik, Hoffmann Rózsa államtitkársága idején merült fel először a szünidők átszervezése. Ekkor azonban nem a diákok, hanem a szülők szabadságai felől közelítette meg a kérdést, akiknek problémát jelentett a gyerekek elhelyezése. Ekkor csak az általános iskolai tanév lerövidítése volt terítéken, a középiskolát nem érintette volna, így az érettségit sem.
Végül elállt a tervektől, akkor Hoffmann Rózsa azzal indokolta az elhalasztását, hogy megfelelő idő álljon az igények felmérésére és az előkészítésre. Erre nem maradt alkalma, ugyanis a 2012-2013-as hallgatói tüntetések hatására távozott posztjáról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
