A korábban megbukott oktatási államtitkárnak sem ez volt a legnépszerűbb javaslata, négy éve el is kaszálták. 2019-re mégis leporolná az oktatásirányítás a tervet.
A magyar oktatásban súlyos egyenlőtlenségeket okoz a nyári szünet. Míg a szerencsésebb családok gyerekeinek nagyon aktív nyári foglalkozásokban lehet részük, egyes táborokban fejlesztő foglalkozásokkal is találkozhatnak, addig a szegényebb sorsú diákoknál még az is probléma, hogy az ingyenes gyermekétkezés kiesése miatt leget egyenek otthon, nemhogy szellemileg is aktívan töltsék a szünidőt. A tanévkezdésre így rengetegen lemaradnak, sokat felejtenek, vagyis nőnek az egyenlőtlenségek a diákok között. Sajnos ez egyébként is általános jelenség a magyar közoktatásban.
Rendkívüli: 2019-től jöhet a rövidebb nyári szünet
Palkovics László szerint az új tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának.
A szünet lerövidítése tehát nagyon ésszerűnek hangzik, ám önmagában csak egy adminisztratív megoldás egy problémára, amit így nem is tud megfelelően kezelni. Palkovics László államtitkár korábban az MTA székházában tartott konferenciát követően az Eduline-nak nyilatkozva elárulta, hogy tervezik a nyári táboroztatás reformját is, ám ez az államtitkár pénteken megjelent nyilatkozatából nem tükröződik.
Azonban az ötlet 2011-2012-ből származik, Hoffmann Rózsa államtitkársága idején merült fel először a szünidők átszervezése. Ekkor azonban nem a diákok, hanem a szülők szabadságai felől közelítette meg a kérdést, akiknek problémát jelentett a gyerekek elhelyezése. Ekkor csak az általános iskolai tanév lerövidítése volt terítéken, a középiskolát nem érintette volna, így az érettségit sem.
Végül elállt a tervektől, akkor Hoffmann Rózsa azzal indokolta az elhalasztását, hogy megfelelő idő álljon az igények felmérésére és az előkészítésre. Erre nem maradt alkalma, ugyanis a 2012-2013-as hallgatói tüntetések hatására távozott posztjáról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
