A korábban megbukott oktatási államtitkárnak sem ez volt a legnépszerűbb javaslata, négy éve el is kaszálták. 2019-re mégis leporolná az oktatásirányítás a tervet.
A magyar oktatásban súlyos egyenlőtlenségeket okoz a nyári szünet. Míg a szerencsésebb családok gyerekeinek nagyon aktív nyári foglalkozásokban lehet részük, egyes táborokban fejlesztő foglalkozásokkal is találkozhatnak, addig a szegényebb sorsú diákoknál még az is probléma, hogy az ingyenes gyermekétkezés kiesése miatt leget egyenek otthon, nemhogy szellemileg is aktívan töltsék a szünidőt. A tanévkezdésre így rengetegen lemaradnak, sokat felejtenek, vagyis nőnek az egyenlőtlenségek a diákok között. Sajnos ez egyébként is általános jelenség a magyar közoktatásban.
Rendkívüli: 2019-től jöhet a rövidebb nyári szünet
Palkovics László szerint az új tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának.
A szünet lerövidítése tehát nagyon ésszerűnek hangzik, ám önmagában csak egy adminisztratív megoldás egy problémára, amit így nem is tud megfelelően kezelni. Palkovics László államtitkár korábban az MTA székházában tartott konferenciát követően az Eduline-nak nyilatkozva elárulta, hogy tervezik a nyári táboroztatás reformját is, ám ez az államtitkár pénteken megjelent nyilatkozatából nem tükröződik.
Azonban az ötlet 2011-2012-ből származik, Hoffmann Rózsa államtitkársága idején merült fel először a szünidők átszervezése. Ekkor azonban nem a diákok, hanem a szülők szabadságai felől közelítette meg a kérdést, akiknek problémát jelentett a gyerekek elhelyezése. Ekkor csak az általános iskolai tanév lerövidítése volt terítéken, a középiskolát nem érintette volna, így az érettségit sem.
Végül elállt a tervektől, akkor Hoffmann Rózsa azzal indokolta az elhalasztását, hogy megfelelő idő álljon az igények felmérésére és az előkészítésre. Erre nem maradt alkalma, ugyanis a 2012-2013-as hallgatói tüntetések hatására távozott posztjáról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
