Hoffmann Rózsa nem köznevelési államtitkárként folytatja munkáját, az oktatásügyben más feladatot kap - közölte...
Hoffmann Rózsa nem köznevelési államtitkárként folytatja munkáját, az oktatásügyben más feladatot kap - közölte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője csütörtökön a Hír Tv-vel.
A televízió közlése szerint az új kormány összetételéről már voltak előzetes egyeztetések, ahol konkrét nevek is szóba kerültek, de a végső döntést személyi kérdésekben Orbán Viktor miniszterelnök hozza meg.
Az elmúlt hetekben több lap megírta, hogy Hoffmann Rózsa nem maradhat az államtitkári székben, a helyébe Hoppál Péter eddigi Fidesz-szóvivő vagy Sipos Imre, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár léphet. A személyi döntések attól is függenek, hogy újra egyesítik-e az oktatási területet, vagy továbbra is marad a jelenlegi közoktatás-felsőoktatás felosztás.
Kérdésre az államtitkár március 20-án sajtótájékoztatón azt mondta, hogy elkötelezett az iskolaügy javításában, ezért bármilyen feladatot szívesen vállal a jövőben, ami ezt lehetővé teszi.
Az MTI információi szerint Hoffmann Rózsa neve felmerült a pedagóguskar lehetséges vezetőjeként és az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöki posztjának esélyeseként is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
