Hittanórák: még mindig sok a kérdőjel

Másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus...

  • MTI
MTI / Balázs Attila

Másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a testület őszi rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Erdő Péter ismertetése szerint a testvéregyházakkal együtt már másfél évvel ezelőtt pontosan szóvá tették észrevételeiket. Ez az idő mostanáig nem volt elegendő arra, hogy egy jogszabályban meghatározzák a kötelező csoportlétszámot, amire óradíjat számolnak, vagy eldöntsék azt, hogy a nyári vakáció idejére kapnak-e fizetést legalább a főállású hittanárok, ahogy a világi erkölcstant tanító kollégáik ezt megkapják - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy ugyancsak nehéz volt megoldani a hitoktatás helyszínére vonatkozó kérdéseket. Ebben most nincs nagy bizonytalanság, ugyanez azonban nem mondható el a hittankönyvekről. Korábban felvetődött ugyanis, hogy azokat ugyanúgy finanszírozza az állam, mint a többi tankönyvet. Ám miután a hittankönyv-rendelések egy része már megérkezett a kiadóhoz, kiderült, hogy más módon lehet csak megrendelni azokat. Ezért volt olyan iskola, amely lemondta a rendelést, mások pedig ennek ellenére fenntartották a könyvek megrendelését.

Úgy fogalmazott: elterjedt az a téves kép, hogy kötelező a hitoktatás, holott éppen ellenkezőleg, Magyarországon a kötelező civil erkölcstan oktatását vezettek be, és csak aki külön jelentkezik felekezeti hittanra, annak van ez a lehetőség.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az iskolai hittanoktatás mostani formáját, szervezeti megoldását nem kérték. "Nem tudjuk, hogy ez számunkra előnyösebb lesz-e az eddigieknél" - tette hozzá.

Elmondta még, hogy az egyházi fenntartású óvodák, iskolák finanszírozási módja sem megoldott, noha ennek rendezését is másfél éve sürgetik. Még mindig újabb és újabb változtatások hangzanak el ebben a témában, annak ellenére, hogy nyár elején az egyházak szakmai képviselői a minisztériumi tisztviselőkkel való egyeztetésben eljutottak ahhoz a formulához, amely elfogadható lett volna minden fél számára - jegyezte meg.

Ehhez képest a nyár folyamán újabb és újabb ötletek jelentek meg, és mindmáig  nem világos a finanszírozás módja. Szerinte az egyházak részéről "bizonyos idegesség figyelhető meg", amelynek az az oka,  hogy az egyházak köznevelési intézményeinek működési költségei sokszorosan meghaladják az egyházaknak az egyébként rendelkezésre álló teljes költségvetését. Ezért nagyon fontos, hogy időben és világosan meghatározzák a finanszírozás folyamatát.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.