Hittanórák: még mindig sok a kérdőjel

Másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus...

  • MTI
MTI / Balázs Attila

Másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a testület őszi rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Erdő Péter ismertetése szerint a testvéregyházakkal együtt már másfél évvel ezelőtt pontosan szóvá tették észrevételeiket. Ez az idő mostanáig nem volt elegendő arra, hogy egy jogszabályban meghatározzák a kötelező csoportlétszámot, amire óradíjat számolnak, vagy eldöntsék azt, hogy a nyári vakáció idejére kapnak-e fizetést legalább a főállású hittanárok, ahogy a világi erkölcstant tanító kollégáik ezt megkapják - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy ugyancsak nehéz volt megoldani a hitoktatás helyszínére vonatkozó kérdéseket. Ebben most nincs nagy bizonytalanság, ugyanez azonban nem mondható el a hittankönyvekről. Korábban felvetődött ugyanis, hogy azokat ugyanúgy finanszírozza az állam, mint a többi tankönyvet. Ám miután a hittankönyv-rendelések egy része már megérkezett a kiadóhoz, kiderült, hogy más módon lehet csak megrendelni azokat. Ezért volt olyan iskola, amely lemondta a rendelést, mások pedig ennek ellenére fenntartották a könyvek megrendelését.

Úgy fogalmazott: elterjedt az a téves kép, hogy kötelező a hitoktatás, holott éppen ellenkezőleg, Magyarországon a kötelező civil erkölcstan oktatását vezettek be, és csak aki külön jelentkezik felekezeti hittanra, annak van ez a lehetőség.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az iskolai hittanoktatás mostani formáját, szervezeti megoldását nem kérték. "Nem tudjuk, hogy ez számunkra előnyösebb lesz-e az eddigieknél" - tette hozzá.

Elmondta még, hogy az egyházi fenntartású óvodák, iskolák finanszírozási módja sem megoldott, noha ennek rendezését is másfél éve sürgetik. Még mindig újabb és újabb változtatások hangzanak el ebben a témában, annak ellenére, hogy nyár elején az egyházak szakmai képviselői a minisztériumi tisztviselőkkel való egyeztetésben eljutottak ahhoz a formulához, amely elfogadható lett volna minden fél számára - jegyezte meg.

Ehhez képest a nyár folyamán újabb és újabb ötletek jelentek meg, és mindmáig  nem világos a finanszírozás módja. Szerinte az egyházak részéről "bizonyos idegesség figyelhető meg", amelynek az az oka,  hogy az egyházak köznevelési intézményeinek működési költségei sokszorosan meghaladják az egyházaknak az egyébként rendelkezésre álló teljes költségvetését. Ezért nagyon fontos, hogy időben és világosan meghatározzák a finanszírozás folyamatát.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.