Hittanórák: még mindig sok a kérdőjel

Másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus...

  • MTI
MTI / Balázs Attila

Másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos kérdések megoldása - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a testület őszi rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Erdő Péter ismertetése szerint a testvéregyházakkal együtt már másfél évvel ezelőtt pontosan szóvá tették észrevételeiket. Ez az idő mostanáig nem volt elegendő arra, hogy egy jogszabályban meghatározzák a kötelező csoportlétszámot, amire óradíjat számolnak, vagy eldöntsék azt, hogy a nyári vakáció idejére kapnak-e fizetést legalább a főállású hittanárok, ahogy a világi erkölcstant tanító kollégáik ezt megkapják - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy ugyancsak nehéz volt megoldani a hitoktatás helyszínére vonatkozó kérdéseket. Ebben most nincs nagy bizonytalanság, ugyanez azonban nem mondható el a hittankönyvekről. Korábban felvetődött ugyanis, hogy azokat ugyanúgy finanszírozza az állam, mint a többi tankönyvet. Ám miután a hittankönyv-rendelések egy része már megérkezett a kiadóhoz, kiderült, hogy más módon lehet csak megrendelni azokat. Ezért volt olyan iskola, amely lemondta a rendelést, mások pedig ennek ellenére fenntartották a könyvek megrendelését.

Úgy fogalmazott: elterjedt az a téves kép, hogy kötelező a hitoktatás, holott éppen ellenkezőleg, Magyarországon a kötelező civil erkölcstan oktatását vezettek be, és csak aki külön jelentkezik felekezeti hittanra, annak van ez a lehetőség.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az iskolai hittanoktatás mostani formáját, szervezeti megoldását nem kérték. "Nem tudjuk, hogy ez számunkra előnyösebb lesz-e az eddigieknél" - tette hozzá.

Elmondta még, hogy az egyházi fenntartású óvodák, iskolák finanszírozási módja sem megoldott, noha ennek rendezését is másfél éve sürgetik. Még mindig újabb és újabb változtatások hangzanak el ebben a témában, annak ellenére, hogy nyár elején az egyházak szakmai képviselői a minisztériumi tisztviselőkkel való egyeztetésben eljutottak ahhoz a formulához, amely elfogadható lett volna minden fél számára - jegyezte meg.

Ehhez képest a nyár folyamán újabb és újabb ötletek jelentek meg, és mindmáig  nem világos a finanszírozás módja. Szerinte az egyházak részéről "bizonyos idegesség figyelhető meg", amelynek az az oka,  hogy az egyházak köznevelési intézményeinek működési költségei sokszorosan meghaladják az egyházaknak az egyébként rendelkezésre álló teljes költségvetését. Ezért nagyon fontos, hogy időben és világosan meghatározzák a finanszírozás folyamatát.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.