Felsülni egy lány előtt, megbotlani a futóversenyen, vagy kínok kínját átélni matek felelés alatt. A kudarcoktól legtöbben erősen tartunk, és messziről próbáljuk elkerülni őket. Nem szeretnénk se magunknak, se másoknak csalódást okozni. Ám ez az élet velejárója, nem sikerülhet minden elsőre. A kérdés valójában az, mit kezdek a kudarcaimmal? A tanévzáráshoz közeledve itt az ideje fejlődés fókuszú gondolkodásra váltanunk!
Carol Dweck, amerikai szociálpszichológus szerint az emberek két csoportra bonthatók a kérdésre adott válaszaik mentén: fixált és fejlődés fókuszú gondolkodókra. A fixált, vagy adottságokra összpontosító ember minden erejével kerüli a hibázásokat, mert számára a kudarc egyet jelent valaminek a végével. A tanulságot egyértelműen levonja: nem jó az adott területen. Legyen szó kosárlabdázásról vagy matek tanulásról, feladja a dolgot és továbbáll. Ő tehát adottságokban gondolkodik, ami vagy van valakinek, vagy nincs. Ám nem jut messzire, aki saját maga elé állít korlátokat.
Ezzel szemben a fejlődés fókuszú gondolkodó tapasztalatként írja le a hibázásokat és igyekszik tanulni belőlük. Ő erőfeszítésben, befektetett munkában gondolkodik, nem megváltoztathatatlan adottságokban. Mint az a gyerek, aki futás közben elesik, majd leporolja magát, feláll, és fut tovább – immár nem a járdaszegélyen egyensúlyozva, hanem futásra alkalmasabb terepen. Tanul a hibájából, és beépíti ezt a tudást a további próbálkozásaiba, így tökéletesíti önmagát, s közben nem gondolja azt, hogy alkalmatlan a futásra. A hibázás a tanulási, fejlődési folyamat egyik állomása csupán, nem pedig a végpontja. Ha soha nem vallasz kudarcot, az egyben azt is jelenti, hogy soha nem próbálsz ki semmi újat.
Közkeletű tévedés azt hinni, hogy a tehetséges emberek alanyi jogon, erőfeszítések és kudarcok nélkül érik el sikereiket. Sőt, a kutatások azt állítják, hogy tízezer óra gyakorlással bárki, bármilyen terület szakértőjévé válhat, különösebb tehetség nélkül. A hangsúly az erőfeszítésen, a befektetett munkán és a kitartáson van.
Ha minden ember feladná a próbálkozásait az első nagyobb kudarc után, nem sokra vinné az emberiség. Így gondolta ezt Steve Jobs és Lionel Messi is, akik nem engedték, hogy kudarcélményeik maguk alá gyűrjék őket. Állj neki te is átkapcsolni a gondolkodásmódodat fejlődés fókuszúra! Meríts erőt az alábbi videóból!
| Mi az a Hősök Tere? |
A Hősök Tere Kezdeményezés azt szeretné elérni, hogy minél több ember álljon ki és tegyen valamit másokért a mindennapokban. Pozitív változásra van szükség, de sokan vagyunk, akik nem tudjuk, hogy kezdjünk hozzá. A Hősök Tere szerencsére ismeri a hétköznapi hősiességhez szükséges összetevőket és át is adják a tudásukat, amit a világ egyik legismertebb szociálpszichológusától, Dr. Philip Zimbardótól tanultak. Több évtizedes kutatási eredményein alapuló tanári tréningüket kifejezetten fiatalokkal foglalkozó szakembereknek, workshopjaikat pedig iskoláknak vagy kisebb csoportoknak ajánlják. További információ és jelentkezés az oldalukon és a Facebook-on. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
