Felsülni egy lány előtt, megbotlani a futóversenyen, vagy kínok kínját átélni matek felelés alatt. A kudarcoktól legtöbben erősen tartunk, és messziről próbáljuk elkerülni őket. Nem szeretnénk se magunknak, se másoknak csalódást okozni. Ám ez az élet velejárója, nem sikerülhet minden elsőre. A kérdés valójában az, mit kezdek a kudarcaimmal? A tanévzáráshoz közeledve itt az ideje fejlődés fókuszú gondolkodásra váltanunk!
Panyi Anna
AFP / Roger Viollet
Carol Dweck, amerikai szociálpszichológus szerint az emberek két csoportra bonthatók a kérdésre adott válaszaik mentén: fixált és fejlődés fókuszú gondolkodókra. A fixált, vagy adottságokra összpontosító ember minden erejével kerüli a hibázásokat, mert számára a kudarc egyet jelent valaminek a végével. A tanulságot egyértelműen levonja: nem jó az adott területen. Legyen szó kosárlabdázásról vagy matek tanulásról, feladja a dolgot és továbbáll. Ő tehát adottságokban gondolkodik, ami vagy van valakinek, vagy nincs. Ám nem jut messzire, aki saját maga elé állít korlátokat.
Ezzel szemben a fejlődés fókuszú gondolkodó tapasztalatként írja le a hibázásokat és igyekszik tanulni belőlük. Ő erőfeszítésben, befektetett munkában gondolkodik, nem megváltoztathatatlan adottságokban. Mint az a gyerek, aki futás közben elesik, majd leporolja magát, feláll, és fut tovább – immár nem a járdaszegélyen egyensúlyozva, hanem futásra alkalmasabb terepen. Tanul a hibájából, és beépíti ezt a tudást a további próbálkozásaiba, így tökéletesíti önmagát, s közben nem gondolja azt, hogy alkalmatlan a futásra. A hibázás a tanulási, fejlődési folyamat egyik állomása csupán, nem pedig a végpontja. Ha soha nem vallasz kudarcot, az egyben azt is jelenti, hogy soha nem próbálsz ki semmi újat.
Közkeletű tévedés azt hinni, hogy a tehetséges emberek alanyi jogon, erőfeszítések és kudarcok nélkül érik el sikereiket. Sőt, a kutatások azt állítják, hogy tízezer óra gyakorlással bárki, bármilyen terület szakértőjévé válhat, különösebb tehetség nélkül. A hangsúly az erőfeszítésen, a befektetett munkán és a kitartáson van.
Ha minden ember feladná a próbálkozásait az első nagyobb kudarc után, nem sokra vinné az emberiség. Így gondolta ezt Steve Jobs és Lionel Messi is, akik nem engedték, hogy kudarcélményeik maguk alá gyűrjék őket. Állj neki te is átkapcsolni a gondolkodásmódodat fejlődés fókuszúra! Meríts erőt az alábbi videóból!
Mi az a Hősök Tere?
A Hősök Tere Kezdeményezés azt szeretné elérni, hogy minél több ember álljon ki és tegyen valamit másokért a mindennapokban. Pozitív változásra van szükség, de sokan vagyunk, akik nem tudjuk, hogy kezdjünk hozzá. A Hősök Tere szerencsére ismeri a hétköznapi hősiességhez szükséges összetevőket és át is adják a tudásukat, amit a világ egyik legismertebb szociálpszichológusától, Dr. Philip Zimbardótól tanultak.
Több évtizedes kutatási eredményein alapuló tanári tréningüket kifejezetten fiatalokkal foglalkozó szakembereknek, workshopjaikat pedig iskoláknak vagy kisebb csoportoknak ajánlják. További információ és jelentkezés az oldalukon és a Facebook-on.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
