Kötelező délutáni programok az iskolában, erkölcstan és hittan, új bérezési rendszer, tanfelügyelet - többek között ez várja a diákokat és a tanárokat a hétfőn kezdődő új tanévben. Nyilvánosságra kerültek a pótfelvételi ponthatárai, bejártuk a legnépszerűbb budapesti könyvtárakat, a felsőoktatási ösztöndíjakról szóló cikkünkben pedig a támogatási lehetőségeket vettük sorra. A hét hírei és cikkei.
Hétfőn startol az új tanév
Szeptember 2-án, hétfőn kezdődik a 2013/14-es tanév: a diákokat és a tanárokat is számtalan "újdonság" várja. Az általános iskolákban délután négyig kötelező lesz bennmaradni, az első, ötödik és kilencedik évfolyamon pedig bevezetik az új kerettanterveket, többek között a kötelező hittant vagy erkölcstant.
A pedagógus-életpályamodell bevezetésével változik a tanárok bérezése: bár az alapbér átlagosan 34 százalékkal nő, a túlóráért, helyettesítésért nem jár külön juttatás, és kivezetnek több pótlékot is. Egyes pedagógusok bére így akár nettó 30 ezer forinttal is csökkenhet. Eközben a kötelező óraszám 32-re emelkedik. Tanfügyelők ellenőrzik majd a munkát, tavasszal pedig megalakul a Nemzeti Pedagógus Kar.
A diákoknak és szülőknek szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, a tanároknak készült "túlélőcsomagunkat" pedig itt találjátok. A pedagógus-életpályamodellről és a béremelésről itt olvashattok részletesen, a 2013/14-es tanév legfontosabb dátumait pedig itt nézhetitek meg.
Több ezren járnak rosszul az újabb ponthatáremeléssel
A jövő évi felvételin 260 pont alatt egyetlen egyetemi vagy főiskolai alap-, illetve osztatlan képzésre sem lehet majd bekerülni. A minimumponthatár emelése miatt - csak az általános felvételi eljárásban - majdnem háromezer hallgató mondhat búcsút a felsőoktatásnak. A vidéki és magánfőiskolák járhatnak a legrosszabbul. A kormány eközben azt tervezi, hogy "közösségi főiskolákat" hoz létre, amelyek csak felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának. Ugyanakkor 2014-ben ezekhez is több - minimum 220 - pont kell majd.Cikkünket itt találjátok, a 2014-es felvételiről pedig itt olvashattok részletesen.
Lemondott a HÖOK elnöke
Távozik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöki posztjáról Nagy Dávid, aki magánéleti és tanulmányi okokkal indokolta a döntést. A HÖOK vezetését ügyvezető elnökként Körösparti Péter jelenlegi elnökhelyettes veszi át. A részleteket itt olvashatjátok.
Felsőoktatási ösztöndíjak
Tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, szociális támogatás, ösztöndíj tanárszakosoknak, Bursa Hungarica, Út a felsőoktatásba - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azokról az ösztöndíjakról, amelyekre az egyetemi, főiskolai évek alatt pályázhattok. Cikkünket itt találjátok.
Könyvtárkalauz egyetemistáknak
Országos Széchényi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Közép-európai Egyetem - ezeken a helyeken jó eséllyel mindent megtalálnak a budapesti egyetemisták, főiskolások, amelyre a tanulmányok alatt szükség lehet. Megnéztük, milyen dokumentumokat találtok a különböző könyvtárakban, és hogyan használhatjátok őket. Összefoglalónkat itt találjátok.
Minden az őszi érettségiről
Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire, a vizsgákat október 11-től november 29-ig tartják. Ha már van érettségi-bizonyítványotok, ismétlő vagy szintemelő vizsgára jelentkezhettek: a középszintűért 15, az emelt szintűért 25 ezer forintot kell fizetnetek. A részleteket itt találjátok.
Pótfelvételi ponthatárok
Augusztus 29-én húzták a ponthatárokat a 2013-as pótfelvételin. Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, a legmagasabb ponthatárt pedig a Pécsi Tudományegyetem andragógia, illetve a Pannon Egyetem levelező tagozatos anglisztika képzésén húzták: 466 pont kellett a bekerüléshez. Egy felsőoktatási szakképzésre csak az jutott be, aki megszerezte a maximális 500 pontot. Az alap- és osztatlan képzésekről itt, a mesterszakokról itt, a felsőoktatási szakképzésekről pedig itt olvashattok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
