A hét hírei: kezdődik az iskola, több ezren mondhatnak le a felsőoktatásról 2014-ben

Kötelező délutáni programok az iskolában, erkölcstan és hittan, új bérezési rendszer, tanfelügyelet - többek között ez várja a diákokat és a tanárokat a hétfőn kezdődő új tanévben. Nyilvánosságra kerültek a pótfelvételi ponthatárai, bejártuk a legnépszerűbb budapesti könyvtárakat, a felsőoktatási ösztöndíjakról szóló cikkünkben pedig a támogatási lehetőségeket vettük sorra. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
Stiller Ákos

Hétfőn startol az új tanév

Szeptember 2-án, hétfőn kezdődik a 2013/14-es tanév: a diákokat és a tanárokat is számtalan "újdonság" várja. Az általános iskolákban délután négyig kötelező lesz bennmaradni, az első, ötödik és kilencedik évfolyamon pedig bevezetik az új kerettanterveket, többek között a kötelező hittant vagy erkölcstant.

A pedagógus-életpályamodell bevezetésével változik a tanárok bérezése: bár az alapbér átlagosan 34 százalékkal nő, a túlóráért, helyettesítésért nem jár külön juttatás, és kivezetnek több pótlékot is. Egyes pedagógusok bére így akár nettó 30 ezer forinttal is csökkenhet. Eközben a kötelező óraszám 32-re emelkedik. Tanfügyelők ellenőrzik majd a munkát, tavasszal pedig megalakul a Nemzeti Pedagógus Kar.

A diákoknak és szülőknek szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, a tanároknak készült "túlélőcsomagunkat" pedig itt találjátok. A pedagógus-életpályamodellről és a béremelésről itt olvashattok részletesen, a 2013/14-es tanév legfontosabb dátumait pedig itt nézhetitek meg.

Több ezren járnak rosszul az újabb ponthatáremeléssel

A jövő évi felvételin 260 pont alatt egyetlen egyetemi vagy főiskolai alap-, illetve osztatlan képzésre sem lehet majd bekerülni. A minimumponthatár emelése miatt - csak az általános felvételi eljárásban - majdnem háromezer hallgató mondhat búcsút a felsőoktatásnak. A vidéki és magánfőiskolák járhatnak a legrosszabbul. A kormány eközben azt tervezi, hogy "közösségi főiskolákat" hoz létre, amelyek csak felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának. Ugyanakkor 2014-ben ezekhez is több - minimum 220 - pont kell majd.Cikkünket itt találjátok, a 2014-es felvételiről pedig itt olvashattok részletesen.

Lemondott a HÖOK elnöke

Távozik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöki posztjáról Nagy Dávid, aki magánéleti és tanulmányi okokkal indokolta a döntést. A HÖOK vezetését ügyvezető elnökként Körösparti Péter jelenlegi elnökhelyettes veszi át. A részleteket itt olvashatjátok.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Felsőoktatási ösztöndíjak

Tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, szociális támogatás, ösztöndíj tanárszakosoknak, Bursa Hungarica, Út a felsőoktatásba - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azokról az ösztöndíjakról, amelyekre az egyetemi, főiskolai évek alatt pályázhattok. Cikkünket itt találjátok.

Könyvtárkalauz egyetemistáknak

Országos Széchényi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Közép-európai Egyetem - ezeken a helyeken jó eséllyel mindent megtalálnak a budapesti egyetemisták, főiskolások, amelyre a tanulmányok alatt szükség lehet. Megnéztük, milyen dokumentumokat találtok a különböző könyvtárakban, és hogyan használhatjátok őket. Összefoglalónkat itt találjátok.

Minden az őszi érettségiről

Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire, a vizsgákat október 11-től november 29-ig tartják. Ha már van érettségi-bizonyítványotok, ismétlő vagy szintemelő vizsgára jelentkezhettek: a középszintűért 15, az emelt szintűért 25 ezer forintot kell fizetnetek. A részleteket itt találjátok.

Pótfelvételi ponthatárok

Augusztus 29-én húzták a ponthatárokat a 2013-as pótfelvételin. Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, a legmagasabb ponthatárt pedig a Pécsi Tudományegyetem andragógia, illetve a Pannon Egyetem levelező tagozatos anglisztika képzésén húzták: 466 pont kellett a bekerüléshez. Egy felsőoktatási szakképzésre csak az jutott be, aki megszerezte a maximális 500 pontot. Az alap- és osztatlan képzésekről itt, a mesterszakokról itt, a felsőoktatási szakképzésekről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.