A hét hírei: a tanfelügyelettől az állami tankönyvellátásig

Megnéztük, hogyan ellenőrzik 2014-től a tanfelügyelők a tanárok és igazgatók munkáját, illetve az iskolák működését. Összegyűjtöttük a legjobb mémeket, amelyek a tankönyvellátás államosításáról szóló törvény elfogadása kapcsán születtek, és bemutattuk a svéd, illetve a finn felsőoktatási rendszert. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
2014-től minden tanár munkáját ellenőrzik
Stiller Ákos

Így ellenőrzik a tanárok munkáját

2014-ben indul élesben a tanfelügyeleti rendszer, hivatalos nevén az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés. Ennek során az egyes pedagógusok munkáját értékelik azonos szempontok szerint, fenntartótól függetlenül, az iskola vezetőjét ellenőrzik, és magát az intézményt is értékelik majd. A tanárok értékelése számít majd a minősítési eljárás során is, amelyen keresztül a pedagógusok magasabb fizetési kategóriába léphetnek.

A tanároknál alkalmazott módszerekről itt, az értékelési szempontokról pedig itt olvashattok. Az óralátogatás részleteit itt találjátok, az iskolák ellenőrzéséről pedig itt olvashattok.

Milyen kategóriákba sorolja a tanárokat a 2013. szeptember 1-jén bevezetett életpályamodell? Itt nézhetitek meg.

Állami tankönyvek tanulnak majd a diákok

Kedden elfogadta a parlament Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter törvényjavaslatát a tankönyvellátás államosításáról. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A részleteket itt olvashatjátok. 

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt: erről itt olvashattok. Az új törvény miatt 16 milliárd forinttal csökkenhet a könyvpiac éves forgalma: a részleteket itt találjátok.

Hoffmann Rózsa szerint a két tankönyv valójában nem két tankönyv - a köznevelési államtitkár nyilatkozata nem sokáig maradt reakció nélkül: a legjobb mémekről itt nézegethettek képeket, azt pedig, hogy hogyan képzelik el az internetezők az állami tankönyveket, itt nézhetitek meg.

Hoffmann Rózsa elszólása beindította a mémgyárosok fantáziáját
mindenekfelett.tumblr.com

Ilyen lesz a második félév

Hamarosan véget ér a 2013/14-es tanév első féléve: a második félév legfontosabb dátumait a közoktatásban itt, az egyetemi-főiskolai tavaszi szemeszter beosztását pedig itt találjátok.

Leváltották a Corvinus gazdasági főigazgatóját

Az intézmény szenátusának kezdeményezésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter december 20-ai hatállyal visszavonta Rózsás Péter András, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági vezetőjének megbízatását. A részleteket itt olvashatjátok.

Továbbtanulás külföldön

Hogyan tanulhattok a világ legjobb egyetemein, teljesen ingyen? Cikksorozatunk ezen a héten a svéd és a finn elsőoktatási, illetve felvételi rendszert mutattuk be. A Svédországról szóló cikkünket itt, a Finnországról szólót pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.