Megnéztük, hogyan ellenőrzik 2014-től a tanfelügyelők a tanárok és igazgatók munkáját, illetve az iskolák működését. Összegyűjtöttük a legjobb mémeket, amelyek a tankönyvellátás államosításáról szóló törvény elfogadása kapcsán születtek, és bemutattuk a svéd, illetve a finn felsőoktatási rendszert. A hét hírei és cikkei.
Így ellenőrzik a tanárok munkáját
2014-ben indul élesben a tanfelügyeleti rendszer, hivatalos nevén az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés. Ennek során az egyes pedagógusok munkáját értékelik azonos szempontok szerint, fenntartótól függetlenül, az iskola vezetőjét ellenőrzik, és magát az intézményt is értékelik majd. A tanárok értékelése számít majd a minősítési eljárás során is, amelyen keresztül a pedagógusok magasabb fizetési kategóriába léphetnek.
A tanároknál alkalmazott módszerekről itt, az értékelési szempontokról pedig itt olvashattok. Az óralátogatás részleteit itt találjátok, az iskolák ellenőrzéséről pedig itt olvashattok.
Milyen kategóriákba sorolja a tanárokat a 2013. szeptember 1-jén bevezetett életpályamodell? Itt nézhetitek meg.
Állami tankönyvek tanulnak majd a diákok
Kedden elfogadta a parlament Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter törvényjavaslatát a tankönyvellátás államosításáról. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A részleteket itt olvashatjátok.
A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt: erről itt olvashattok. Az új törvény miatt 16 milliárd forinttal csökkenhet a könyvpiac éves forgalma: a részleteket itt találjátok.
Hoffmann Rózsa szerint a két tankönyv valójában nem két tankönyv - a köznevelési államtitkár nyilatkozata nem sokáig maradt reakció nélkül: a legjobb mémekről itt nézegethettek képeket, azt pedig, hogy hogyan képzelik el az internetezők az állami tankönyveket, itt nézhetitek meg.
Ilyen lesz a második félév
Hamarosan véget ér a 2013/14-es tanév első féléve: a második félév legfontosabb dátumait a közoktatásban itt, az egyetemi-főiskolai tavaszi szemeszter beosztását pedig itt találjátok.
Leváltották a Corvinus gazdasági főigazgatóját
Az intézmény szenátusának kezdeményezésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter december 20-ai hatállyal visszavonta Rózsás Péter András, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági vezetőjének megbízatását. A részleteket itt olvashatjátok.
Továbbtanulás külföldön
Hogyan tanulhattok a világ legjobb egyetemein, teljesen ingyen? Cikksorozatunk ezen a héten a svéd és a finn elsőoktatási, illetve felvételi rendszert mutattuk be. A Svédországról szóló cikkünket itt, a Finnországról szólót pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
