Hétfőn még biztosan nem sztrájkolnak a tanárok

Felfüggeszti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a gördülő sztrájk hétfői kezdését – jelentette be...

  • MTI
Stiller Ákos

Felfüggeszti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a gördülő sztrájk hétfői kezdését – jelentette be Mendrey László, a szakszervezet elnöke szerdán Budapesten.

"A PDSZ nem mehet bele olyan sztrájkba, aminek a feltételei nem tisztázottak száz százalékig" - mondta Mendrey László, hozzátéve: szerdán munkaügyi bírósághoz fordult a szakszervezet, hogy mondja ki, a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetőek az elégséges szolgáltatás biztosítására.

Ha ezt nem mondja ki a bíróság, akkor fogadja el elégséges szolgáltatásnak azt, hogy tankerületenként legalább egy intézmény legyen kijelölve a gyerekekről való gondoskodásra - ismertette a PDSZ álláspontját az elnök.

Medrey László elmondta még, hogy a bíróságnak öt munkanapon belül kell állást foglalnia első fokon, ezért szerinte leghamarabb március 20-án, szerdán lehetne elkezdeni a sztrájkot. "Ha kiderül a jogszerű sztrájk minden feltétele, bíróság által kimondottan, azonnal aktiváljuk a sztrájkfelhívást" – tette hozzá. "Türelmet kérek a kollégáimtól, a sztrájkkészültséget tartsák fenn" – mondta, hozzátéve: nem akarják a pedagógusokat veszélybe sorolni, ezért nem vállalják, hogy jogszerűtlen sztrájkba hívják kollégáikat.

A PDSZ pénteken jelentette be, hogy a március 18-ai héten gördülő sztrájkot kezdenek a magyar közoktatásban, ami azt jelenti, hogy országszerte különböző helyeken kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez csatlakozhatnak újabb és újabb iskolák.

A szakszervezet elnökének hétfői közlése szerint képviselőik március 4-én egyeztettek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviselőjével az elégséges szolgáltatásokról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont kedden jelezte, hogy tárgyalást kezdeményez a még elégséges szolgáltatásokról a PDSZ-szel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.