Felfüggeszti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a gördülő sztrájk hétfői kezdését – jelentette be...
Felfüggeszti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a gördülő sztrájk hétfői kezdését – jelentette be Mendrey László, a szakszervezet elnöke szerdán Budapesten.
"A PDSZ nem mehet bele olyan sztrájkba, aminek a feltételei nem tisztázottak száz százalékig" - mondta Mendrey László, hozzátéve: szerdán munkaügyi bírósághoz fordult a szakszervezet, hogy mondja ki, a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetőek az elégséges szolgáltatás biztosítására.
Ha ezt nem mondja ki a bíróság, akkor fogadja el elégséges szolgáltatásnak azt, hogy tankerületenként legalább egy intézmény legyen kijelölve a gyerekekről való gondoskodásra - ismertette a PDSZ álláspontját az elnök.
Medrey László elmondta még, hogy a bíróságnak öt munkanapon belül kell állást foglalnia első fokon, ezért szerinte leghamarabb március 20-án, szerdán lehetne elkezdeni a sztrájkot. "Ha kiderül a jogszerű sztrájk minden feltétele, bíróság által kimondottan, azonnal aktiváljuk a sztrájkfelhívást" – tette hozzá. "Türelmet kérek a kollégáimtól, a sztrájkkészültséget tartsák fenn" – mondta, hozzátéve: nem akarják a pedagógusokat veszélybe sorolni, ezért nem vállalják, hogy jogszerűtlen sztrájkba hívják kollégáikat.
A PDSZ pénteken jelentette be, hogy a március 18-ai héten gördülő sztrájkot kezdenek a magyar közoktatásban, ami azt jelenti, hogy országszerte különböző helyeken kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez csatlakozhatnak újabb és újabb iskolák.
A szakszervezet elnökének hétfői közlése szerint képviselőik március 4-én egyeztettek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviselőjével az elégséges szolgáltatásokról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont kedden jelezte, hogy tárgyalást kezdeményez a még elégséges szolgáltatásokról a PDSZ-szel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
