Iskolafóbia - tényleg létezik?

A Dél-Londonban élő Bennél tizenegy éves korában alakult ki a pánikrohamokkal járó "iskolafóbia" - írja a Daily Mail.

  • Eduline
stiller

A Dél-Londonban élő Bennél tizenegy éves korában alakult ki a pánikrohamokkal járó "iskolafóbia" - írja a Daily Mail. A középiskola első három évében csak akkor tudott az iskolában maradni, ha édesanyja az autóban várt rá: minden óra után ki is ment hozzá.

Az iskola vezetőjének segítségével, az egyedül töltött idő növelésével végül a negyedik évben sikerült kilábalnia a betegségből, és ma, 17 évesen már jó tanuló, egy zenekarban is játszik. Amanda Egan Diary of a Mummy Misfit címmel írt könyvet erről az időszakról.

"Az első középiskolai napján izzadás és légszomj vett erőt rajta, a terem előtt kellett megvárnom, amíg végez a beiratkozással. Mivel a rohamok minden nap folytatódtak, elvittük orvosi vizsgálatra és pszichológushoz, de semmi eredmény nem volt" - mondja Ben édesanyja. Végül az igazgató jött rá, hogy iskolafóbiáról van szó, mivel előtte már látott ilyen esetet: azt otthoni magántanárokkal "oldották meg". "Ezt semmiképp nem akartam, mivel Ben egyedüli gyerek, szüksége van rá, hogy társaságban legyen" - magyarázza.

Így maradt az autóban várakozás, amely mellett meg tudta oldani a munkát is, de volt, hogy egy nap alatt egy könyvet is elolvasott. "Sokan azt hitték, hogy Ben csak hisztizik. Azt tanácsolták, hogy állítsam kész tények elé, és hagyjam ott. Én tudtam, hogy nem erről van szó, de sokat gondolkoztam rajta, vajon rosszul neveltem-e a fiamat. Örülök, hogy ma már jól van, nem tudom elképzelni magam a leendő munkahelye előtt várakozva." Legutóbb egy 21 éves, agorafóbiás lány videója aratott hatalmas sikert a YouTube-n. Róla itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.