Harcolnak a budapesti szülők az iskoláikért

Több budapesti iskolát is megkörnyékeztek egyházak az utóbbi időben.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

Arról már írtunk, hogy a görögkatolikus hajdúdorogi főegyházmegye sikertelenül próbált meg átvenni egy józsefvárosi iskolát, miután a szülők elég határozottan álltak ki amellett, hogy nem szeretnék egyházi fennhatóság alatt tudni az iskoláikat.

Egy másik, zuglói iskolát is szeretett volna megszerezni ez az egyház, ám végül attól is elálltak.

Egy másik, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus nevű egyház is két iskolát környékezett meg, és tett nyilatkozatot az átvételre. Eddig a nyolcadik kerületi Vajda Péter Általános Iskolánál, illetve a zuglói Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolánál tettek ajánlatot.

Az Index most arról ír, hogy a rendkívül kis egyház - mindösszes nyolc pappal rendelkezik - az államnak tett ígéretet arra, hogy több közfeladatot látnak el. A portál szerint mindkét intézményben megtartották a szülői fórumot, ami feszült hangulatúra sikerült.

A szülők azért háborodtak fel, mert előzetes egyeztetés nélkül jött a szájndéknyilatkozat, és így egyetlen fórum után van két hetük dönteni. Ha a szülők többsége elutasítja a fenntartóváltást, nem adhatja oda a tankerület az egyháznak az intézményt. Ezért hiúsult meg a Deák Diák átadás-átvétele is Józsefvárosban.

Arszeniosz Kardamakisz ortodox püspök az Indexnek azt mondta, ők csak a nehéz helyzetben lévő iskolákon akarnak segíteni. Ezzel arra utalt, hogy nem változtatnának a pedagógiai programon, de mivel hosszú távú terveket a szülők nem láttak, ezt nem lehet biztosan tudni. A városligati iskolában szóban már ígéretet tettek arra, hogy nem lesznek komoly változások, ám a szülők ezt írásban is szeretnék látni.

Az állítólagos megállapodásról az Emmi nem válaszolt a portálnak, az egyház pedig a budapesti görög diaszpórára hivatkozik. A portál visznont arról ír, 252 görög nemzetiségű kiskorú gyerek volt a fővárosban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.