Harcolnak a budapesti szülők az iskoláikért

Több budapesti iskolát is megkörnyékeztek egyházak az utóbbi időben.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

Arról már írtunk, hogy a görögkatolikus hajdúdorogi főegyházmegye sikertelenül próbált meg átvenni egy józsefvárosi iskolát, miután a szülők elég határozottan álltak ki amellett, hogy nem szeretnék egyházi fennhatóság alatt tudni az iskoláikat.

Egy másik, zuglói iskolát is szeretett volna megszerezni ez az egyház, ám végül attól is elálltak.

Egy másik, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus nevű egyház is két iskolát környékezett meg, és tett nyilatkozatot az átvételre. Eddig a nyolcadik kerületi Vajda Péter Általános Iskolánál, illetve a zuglói Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolánál tettek ajánlatot.

Az Index most arról ír, hogy a rendkívül kis egyház - mindösszes nyolc pappal rendelkezik - az államnak tett ígéretet arra, hogy több közfeladatot látnak el. A portál szerint mindkét intézményben megtartották a szülői fórumot, ami feszült hangulatúra sikerült.

A szülők azért háborodtak fel, mert előzetes egyeztetés nélkül jött a szájndéknyilatkozat, és így egyetlen fórum után van két hetük dönteni. Ha a szülők többsége elutasítja a fenntartóváltást, nem adhatja oda a tankerület az egyháznak az intézményt. Ezért hiúsult meg a Deák Diák átadás-átvétele is Józsefvárosban.

Arszeniosz Kardamakisz ortodox püspök az Indexnek azt mondta, ők csak a nehéz helyzetben lévő iskolákon akarnak segíteni. Ezzel arra utalt, hogy nem változtatnának a pedagógiai programon, de mivel hosszú távú terveket a szülők nem láttak, ezt nem lehet biztosan tudni. A városligati iskolában szóban már ígéretet tettek arra, hogy nem lesznek komoly változások, ám a szülők ezt írásban is szeretnék látni.

Az állítólagos megállapodásról az Emmi nem válaszolt a portálnak, az egyház pedig a budapesti görög diaszpórára hivatkozik. A portál visznont arról ír, 252 görög nemzetiségű kiskorú gyerek volt a fővárosban.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?