Halálos bűn a homoszexualitás egy magyar hittankönyv szerint

Halálos bűnnek nevezi a homoszexualitást az egyik, 4. osztályosoknak szóló katolikus hittankönyv.

  • Eduline
Erkölcstan mintaóra júniusban: az idei tanévben az első és ötödik osztályosoknak kötelező a hit- vagy erkölcstan
Túry Gergely

Halálos bűnnek nevezi a homoszexualitást az egyik, 4. osztályosoknak szóló katolikus hittankönyv. Az egyház szerint, mire a negyedikeseknek is kötelező lesz a hittan, kijavítják a könyvet. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint ehhez az állami oktatásirányításnak semmi köze - írja a Hír24.

Az Osztrák-Magyar Európaiskolába járó diákok szüleinek meg kellett venniük a könyvet, de csak saját, osztrák könyveikből tanítják a diákokat. Az Élet a hitben című könyvet a Szent István Társulat adta ki, szerzője Fülöpné Erdő Mária, Erdő Péter bíboros testvére, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

A kötelező hittan- vagy erkölcstanórát - a szülők dönthetnek, melyiket választják - az idei tanévtől vezetik be, felmenő rendszerben az általános iskola összes évfolyamán. 2013/14-ben az első és ötödik osztályosoknak van ilyen órájuk. A témával kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.