Hajvágás egy amerikai középiskolában: drogtesztre kötelezik a diákokat

Ingyen levágják a diákok haját augusztusban a Missouri állambeli jezsuita Rockhurst High Schoolban.

  • Eduline
Ingyen levágják a diákok haját augusztusban a Missouri állambeli jezsuita Rockhurst High Schoolban. Hatvan hajszálból drogtesztet végeznek, ez minden diák számára kötelező - írja a Huffington Post.

Az iskolába csak fiúk járnak, akiket kokainra, marihuánára és nagy mennyiségű alkoholra fognak tesztelni. A hajból ezeknek a használata kilencven napig mutatható ki. Az első pozitív eredmény után az iskola a szülőkkel együtt dönti el, hogyan lássanak hozzá a probléma megoldásához. A diákot pedig kilencven nap után újra tesztelik, ha újra pozitív eredményt kapnak, fegyelmi eljárás indulhat ellene.

A szülők támogatják a kezdeményezést, de nem mindenki ért egyet vele. Egy helyi lakos szerint egy fontos szülői feladatot vesz át ezzel az iskola, egy emberi jogi szervezet szerint pedig rengeteg pénzbe kerül. Egy teszt 50 dollárba kerül, amelyeket a szülőktől szedett, iskolai programokra szánt keretből fognak finanszírozni. Egy katolikus iskola alkalmazottjának lakásán ötven zacskó heroint és 150 tűt találtak: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.